Démonok között 2 – Az igazság ideát van

James Wan számára óriási kihívás a Démonok között filmjeinek rendezése, hiszen hogyan is mondhatná el „dokumentált”, „megtörtént” paranormális események történetét úgy, hogy közben szórakoztató és tényleg félelmetes horrorfilmet készítsen?

2016. június 10., 17:54

Amikor horrorfilmet nézünk, nagyon ritkán foglalkoztatja túlzottan a nézőt a főszereplők, vagy az áldozatok háttere. Az 1977-es Egyesült Királyságot választani korszaknak és helyszínnek emellett furcsa döntésnek is tűnhet – a legtöbb horrormozi vagy a jelenben játszódik, vagy sokkal régebbi időszakot választanak hozzá. Nem túl gyakori az egyszerű, elszegényedett középosztálybeli karakterek horrorfilmbeli szerepeltetése sem – legalábbis oly módon, hogy a film túlzottan koncentrálna az életük bemutatásra. James Wan filmje ezen szempontok alapján is különbözik más horror alkotásoktól.

London, 1977

Természetesen a forgatókönyv nem véletlenül használj fel ezt a korszakot, hiszen egy „valódi, dokumentált paranormális esetről” van szó benne. A történet szereplője a már előző részből ismert „démonvadász” házaspár, és egy szívszorítóan szegény család, amely Margaret Teatcher 1977-es Londonjában él, egy „kísértetjárta” házban. Peggy Hodgson (Frances O’Connor), egy többgyermekes család anyjának minden penny-t ki kell számolnia, és miután férje is elhagyta, a szűkös gyermektartásból kell eltartania gyermekeit. A film túlságosan is hosszú bevezető szakasza rendkívül nagy figyelmet szán a Hodgson család bemutatására és annak ellenére, hogy később ennek már nem lesz akkora jelentősége, Wan hihetetlenül pontos érzékkel képes életre kelteni ezt a korszakot és helyszínt. Ezt talán e horrorfilm egyik legnagyobb érdeme – pedig paradox módon a legtöbb horrorfilm nem emiatt jó, vagy rossz.

Wan ugyanakkor nagyon ért az ijesztgetéshez is. Igen, el kell ismerni, hogy a „jump scare” típusú ijesztgetés nem a legkifinomultabb módszer, viszont a jól adagolt feszültségnek köszönhetően kiválóan működnek – még akkor is, ha veterán horrorfilm-rajongó az ember.

Elismerés illeti a démonok megvalósítását is. A két filmben szereplő fontosabb démon igazán félelmetes és a CGI ezúttal szintén nagyon ott van a szeren. Kár, hogy az igazi félelemkeltés mégiscsak hiányzik a rendező repertoárjából...

„Megtörtént eset”

Igen, a film legnagyobb problémája, hogy görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy egy „megtörtént esetet” meséljen el. Mivel „dokumentált esetről” van szó, így nagyon jól tudod, hogy a démonok nem fognak senkit sem lemészárolni. Egy Stephen King horrorban például bármi megtörténhet, akár a főszereplők is meghalhatnak, vagy egy démoni megszállás által annyira eltorzulhatnak, hogy ezáltal ők maguk is démonná válhatnak. A fikció szabadsága, hogy nem láncol le a realitás talajára, a Démonok között filmekkel ellentétben, amely Ed és Lorraine Warden életét és démonvadász karrierjüke meséli el, „igaz”, „megtörtént” események alapján. Ed ugyan elhunyt 2006-ban természetes halállal, Lorraine azonban még most él, és minden olyan jelenetben, mely során az élete fenyegetve van, tökéletesen tudjuk, hogy úgysem fog történni vele semmi. A hirtelen haláltól való félelem (vagy bizonyos klasszikus horrorfilmekben annak realizálása, hogy a főszereplő már régóta halott) rendkívül erős eszköz egy jó rendező kezében és amikor hiányzik, az visszavetheti a filmet.

Az írás folytatásáért kattintson ide.

Benjamin Appl világhírű német bariton és Villányi Dániel zongoraművész Franz Schubert Téli utazását adja elő a magyarországi deportálások 80. emlékévének kiemelt eseményén az Óbudai Zsinagógában szeptember 30-án 19 órakor. A koncert meglepetést is tartogat, hiszen Schubert kuriózumnak számító kórusművét, amelyet a 92. zsoltár héber szövegére komponált e koncert kedvéért tanulta meg Benjamin Appl.

Ady Endre és Léda kapcsolatának egyik tragédiája, hogy Léda 1907-ben halva született kislányt hozott a világra. Bár egyértelmű bizonyítéka nincs, Ady magáénak érezte a gyermeket. Néhány évvel később, már Ady halálát követően, szárnyra kapott a pletyka, hogy a költőnek van egy fia.

Sztártudósok, influenszerek és frissen megválasztott polgármesterek is összecsapnak a tizedik Brain Bar jövőfesztivál színpadán, olyan témákat vitatva meg, mint a marihuána fogyasztása vagy az eutanázia. Szeptember 26-27-én a Magyar Zene Házában 200 előadó és 120 program inspirálja az érdeklődőket arra: legyenek ők is tevékeny résztvevői a jövőjük alakításának.

2024. szeptember 18., 07:00

Egy gúnyos dalocska vezette el őt saját zsidósága felfedezéséhez. A vallás aztán komoly szerepet játszott az életében, segítségével közelebb került önmagához és a világhoz – többek között ez derült Székely Kriszta, a budapesti Katona József Színház rendezőjéről. Réczei Tamás Dobd be magad! című műsora exkluzív módon csak a 168.hu felületén látható, ne hagyja ki!