Egészségügy: Több tízmilliós kártérítés is járhat, kevesen tudnak róla
Orvosi műhiba esetén nemcsak erkölcsi elégtétel jár, akár tíz-, sőt százmilliós kártérítést is kaphat az érintett vagy a családja, és nem csak a fizikai sérülések után.
Bár a magyar jog lehetőséget ad komoly kártérítésre orvosi műhiba esetén, a páciensek zöme nincs tisztában a jogaival. A gyakorlatban kevesen indítanak pert, még akkor is, ha maradandó egészségkárosodás vagy akár haláleset történik. Pedig az ilyen ügyekben megítélt összegek egyre magasabbak: már nem ritka a 20–30 milliós sérelemdíj, sőt egy-egy esetben a 100 millió forintot is meghaladhatja a bíróság által megítélt kártérítés – számol be róla a Pénzcentrum.
Több tízmilliós kártérítést is kaphat, ha hibázik az orvos
A portál szerint a vagyoni kártérítés alapja lehet például az ápolási költség, a gyógyszerkiadás, vagy a munkaképesség-csökkenésből fakadó jövedelemkiesés. Emellett sérelemdíj is kérhető a testi és lelki következmények miatt – ez utóbbi jellemzően az, amiről a legtöbben nem tudnak. A peres eljárások lassúságát azonban sokan visszatartó tényezőként élik meg. A bírói gyakorlat ugyanakkor egyre következetesebb: nemcsak a tényleges kiadásokat, de a pszichés szenvedést is komolyan veszik.
A perek lefolytatását gyakran a szakértői vélemények késlekedése nehezíti, ezért a bíróságok most szigorítanak: bírság járhat a késlekedő szakértőknek, és előírhatják, hogy a szakvélemény ne magánvéleményként, hanem objektív bizonyítékként készüljön el. Ez jelentősen gyorsíthatja az eljárásokat.
A legtöbb orvos ma kft.-ként működik, így ha a cégnek nincs elég vagyona, a megítélt összeg behajtása is nehézségekbe ütközhet. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a betegek gyakran inkább beletörődnek a történtekbe, ahelyett hogy jogi útra terelnék az ügyet. A cikk arra figyelmeztet: ha valaki úgy érzi, orvosi hiba áldozata lett, érdemes időben jogi tanácsot kérnie, mert az elévülési idő is korlátozza a lehetőségeket.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2025. június 5., 14:04
Változik a háziorvosok hatásköre, erről az egészségügyért felelős államtitkár beszélt.
Itthon
2025. június 4., 14:46
Takács Péter egészségügyi államtitkár már tavaly átadta az új épületet, de az egészségügyi intézmény továbbra sem működik.
Itthon
2025. június 4., 13:19
Hamarosan elindulhat a krónikus betegségeket érintő program, amit jövő nyárig kellene megvalósítani.
A hazai műhibaperek pontos számát nehéz megbecsülni, mivel a magánszolgáltatók elleni eljárásokról nincs nyilvános adat, és a 30 millió forint alatti ügyekről is kevés az információ. Répássy Árpád, a Kórházszövetség igazgatója egy áprilisi előadásában elmondta: ha a január 1-jén futó közel 300 perben egyszerre születne ítélet, az érintett kórházaknak összesen 11 milliárd forintot kellene egy összegben kifizetniük kártérítésként vagy sérelemdíjként, és évente további 10 milliárd forintot járadékként az ezekből fakadó kötelezettségek miatt.
Létrejött a Központi Pertámogatási Rendszer
Simon Tamás egészségügyi szakjogász a Pénzcentrumnak elmondta, hogy május végén létrejött a Központi Pertámogatási Rendszer a 30 millió forintot meghaladó perértékű és speciális ügyek kezelésére. Ugyanakkor szerinte érdemes lenne az értékhatárt 15–20 millió forintra csökkenteni, legalább az indulásnál, hogy a rendszer működéséről minél több és részletesebb tapasztalat gyűlhessen össze.
Simon Tamás szerint a rendszer elsősorban az adatbázis létrehozását és kezelését jelentené, másodsorban pedig jogi, valamint orvos-szakértői supervisor tevékenységet. Az adatbázisban szerepelhetnek az adott területet érintő ítéletek, irányelvek, amelyek segítségnyújtást jelentenek a kórházak jogászainak és orvos-szakmai vezetőinek. A rendszer célja kettős, ha valóban történt mulasztás, minél előbb szülessen egyezség, hiszen elvileg az minden félnek jó. Ám ha ilyen mulasztás érdemben nem történt, akkor viszont az alperesi oldalon a perbeli képviselet sikereit, a védekezés mikéntjét, mielőbbi lezárását segítheti elő.
Az áprilisi konferencián elhangzott adatok szerint 2023 végén összesen 288 műhibaper zajlott az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartásában működő intézményekben. A legtöbb per sebészeti, ortopédiai, traumatológiai és szülészeti ellátással kapcsolatban indult. Bár a jogi eljárásokat mindig panasz előzi meg, évente csupán 30–40 esetben sikerül megegyezésre jutni a feleknek, így a legtöbb ügy perré fajul. Simon Tamás egészségügyi szakjogász szerint a leggyakoribb perindító okok a szülészeteken, traumatológiákon, sürgősségi osztályokon és sebészeteken történő kezelésekhez köthetők.
A bírói gyakorlatban leginkább a hibás diagnózisok, az elégtelen vagy hiányos tájékoztatás, illetve a szakmai gondosság hiánya számít kifogásolható magatartásnak. Tapasztalatai alapján az esetek 70 %-a a fekvőbeteg-ellátásban történik, 20 % a járóbeteg-ellátáshoz köthető, míg a maradék 10 % háziorvosi ellátásból ered.
(Fotó: Charly TRIBALLEAU / AFP)
