Traumaverseny
A történelmi traumák személyes és társadalmi feldolgozásáról számos lélektani tanulmány megjelent már. Ám új szemszögből elemzi a témát Kovács Mónika pszichológus a Kollektív emlékezet és holokausztmúlt című kötetében (Corvina Kiadó).
A szerző az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense; a Hannah Arendt Egyesület elnöke. Könyvében arra vállalkozik, hogy a szembenézés problémáit – kiemelve a honi aktuálpolitikai viharokból – abszolút szakmai szempontok alapján elemezze. Legfőbb kérdései: miként lehet a történelmi tragédiákat társadalmi megbékélésben feloldani? Milyen út vezet a bocsánatkérésig és a megbocsátásig?
A kötetben arról is szó esik: Németországban politikai szinten ugyan lezajlott a szembenézés a náci múlttal, ám a családokban nem történt meg. Vizsgálatok szerint a háború utáni második, harmadik nemzedék tagjainak többsége úgy gondolja: felmenőiknek semmi közük nem volt a nácik rémtetteihez, áldozatok voltak ők is.
– A németeknél mégis erős konszenzus alakult ki, amely elítéli a nácizmust és minden kirekesztő eszmét. Intézményesített norma náluk az emberi jogokon alapuló demokrácia és a multikulturális társadalom. Magyarországon ilyen konszenzus nem jött létre. A múlthoz való viszony a rendszerváltás után összefonódott a pártok önmeghatározásával: a politikai identitások része lett – véli Kovács Mónika.
A politikai megosztottság a kollektív emlékezést is ellehetetleníti. Vélhetően ez is oka annak, hogy a múlt kérdései az embereket egyre kevésbé érdeklik. Kovács Mónika hazai kutatást is idéz: a megkérdezettek 68 százaléka válaszolta azt, hogy baráti körben szinte soha nem beszélgetnek a holokausztról, 20 százalékuk pedig csak ritkán.
Bár a bocsánatkérés formális politikai gesztusaira nálunk is akadt példa, ezeket hitelteleníti, hogy a közéletben erősödik a szélsőjobb. A Szabadság téren felállított kormányzati emlékmű pedig azt üzeni: a holokausztnak a nem zsidók éppolyan áldozatai voltak, mint a zsidók. Az ilyen történelemtorzítás az áldozatok és leszármazottjaik másodlagos traumatizálásához vezet. A náci és a kommunista bűnök mesterséges szembeállításával létrejött egy politikailag kiélezett traumaverseny, amely tovább mélyíti a konfliktust.
Kovács Mónika könyve arra is felhívja a figyelmet: az állandó bűntudatkeltés visszaüthet, és erősödhet a másodlagos antiszemitizmus.
A Könyvhéttel kapcsolatos cikkeinket itt találja. Kattintson!
