Magány és kétely
Erdős Renée független, erős nő. Erotikus verseket, regényeket ír; a hétköznapokban is merészen érzéki. Ünnepelt, rajongott költő. Fiatalasszonyok és anyák titkos példaképe.
De mindez csak a felszín. A 20. század elejének úttörő egyénisége sötét magányra, állandó kételyekre ítéltetett a férfi uralta világban. Noha férfiak segítik, illetve istenítik benne a költőt és a buja nőt is, sosem ismerik el egyenrangúnak. Pedig Erdős Renée minden vágya ez, derül ki Menyhért Anna Egy szabad nő – Erdős Renée regényes élete című új kötetéből, amelyet a General Press Könyvkiadó jelentetett meg.
„Másra vagy teremtve – veti oda Erdős Renée-nek Molnár Ferenc író, Renée jó barátja kávéházi beszélgetés közben. – Az is lehet, hogy ha férjhez mész és gyerekeket szülsz, nem írsz majd többet. A nőkből sokszor elfogy a művészet, ha férjhez mennek. Az az igazi hivatásuk. Meg az anyaság.” És persze miközben olvassuk Erdős Renée kitartó küzdelmeit rákényszerített szerepekkel, férfiak diktálta szűk normákkal, akaratlanul is felvetődik a kérdés: nem eshetne-e meg Molnár Ferenc és a költőnő beszélgetése akár manapság Budapest bármely kávézójában?
– Nem véletlen az áthallás – mondja a 168 Órának Menyhért Anna író, genderkutató. – Célom volt az aktualizálás. Igaz, ma már könnyebben élnek a nők, fejlődött a technika, vannak óvodák. De karrier- és családkérdésben az ezzel kapcsolatos normákban nem jutottunk sokkal előrébb.
A Könyvhéttel kapcsolatos cikkeinket itt találja. Kattintson!
