Árvíz: elhagyta a tetőzés Budapestet
Ahogy a tetőzés elhagyta Budapestet, a védekezés fókusza a Duna főváros alatti szakaszára, délre helyeződött át – mondta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az állami tévében az árvíz kapcsán.
Mukics Dániel közölte: több mint hétszázötven kilométeren van árvízi védekezés Magyarországon. Ebben a hétszázötven kilométerben van állami és önkormányzati védvonal, a katasztrófavédelem elsősorban az utóbbin segíti az önkormányzatok védekezési munkáját – tette hozzá az OVF szóvivője.
Kiemelte, az ideiglenes védművek mindenhol százszázalékos állapotúak. Szombaton még Tolna vármegyében, Bátán volt homokzsákolási munka, de 18 órára ott is százszázalékos a készültség, felkészülten várja minden település az árvizet - hangsúlyozta.
Előfordulhatnak olyan jelenségek, amelyek miatt be kell avatkozni, például előfordult, hogy megcsúszott a töltés, de bíznak abban, hogy nem lesz sok hasonló eset - tette hozzá.
A szóvivő felhívta a figyelmet a katasztrófaturizmus elkerülésére. Amennyiben a figyelőszolgálatnak azzal kell foglalkoznia, hogy felhívja az emberek figyelmét, ne menjenek fel a gátra, a töltésre, akkor az alapfeladatát nem tudja elvégezni, a gátak állapotát nem tudja nézni, holott ilyenkor az a legfontosabb - emelte ki.
Példaként említette, hogy Budapesten is vannak, akik fürdenek a vízben, létrát visznek be, kenuznak, kajakoznak. Elmondta, hogy pénteken Tahitótfalun két fotós csónakkal beborult a vízbe, az egyik ki tudott úszni, a másik egy fába kapaszkodott, a Pest vármegyei kutató mentőszolgálat munkatársainak kellett kimenteniük.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. szeptember 18., 09:30
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az árvízi védekezésről beszélt a közösségi oldalán, Orbán Viktor pedig sajtótájékoztatót tartott.
Gazdaság
2024. szeptember 17., 17:35
Súlyosbította az árvízi helyzetet, bizonyos szempontból mégis hasznos volt az eső.
Azt kérte az emberektől, hogy a médián keresztül kövessék az árvíz elleni védekezést, ne a helyszínről, hiszen a töltésnek, a homokzsákfalnak sem tesz jót, ha azon sétálgatnak.
Hozzátette, ha valaki kutyát szeretne az ártéri erdőben sétáltatni, árvíz után tegye ezt meg, mert a legkisebb szél is ki tudja fordítani a fákat gyökerestől, hiszen a talaj rendkívül átázott, és komoly problémák származhatnak ebből.
A katasztrófavédelem munkatársai is figyelőszolgálatot látnak el, a gátakon, töltéseken a vízügyi szakemberek mellett tűzoltók is vannak, hogy ha bármilyen negatív jelenség alakulna ki, akkor a helyszínen azonnal be tudjanak avatkozni. Emellett szombaton még sok logisztikai feladatot kellett ellátni, homokzsákot, homokot kellett bizonyos helyekre szállítani, hiszen az árvízi jelenségek - folyások, csurgások, buzgárok - "elfogása" igényel homokzsákokat - mondta.
Mukics Dániel kitért arra is, ahol elkezdődött az apadás, ott kisebb létszámban, de jelen vannak és állandó figyelőszolgálatot látnak el.
Kérdésre arról is tájékoztatott, hogy jelenleg már egyeztetnek minden olyan szervezettel, amelynek feladata lesz az árvizet követő fertőtlenítésben és a homokzsákok elszállításában, de most még nem ez van a fókuszban.
Előfordulhat, hogy csak hazánk nem kap EU-s pénzt az árvízkárok enyhítésére
Összesen 10 milliárd eurónyi forrást hívhatnak le az Európai Unió kohéziós alapjából az árvíz által sújtott országok, ám ezek között nem szerepel Magyarország neve, legalábbis ez derült ki Robert Fico pénteki tájékoztatójából. Az Új Szó beszámolója szerint a szlovák kormányfő azt követően állt a sajtó elé, hogy egy nappal korábban részt vett Wroclawban a miniszterelnökök és az Európai Bizottság találkozóján, ahol az árvízkárok volt a téma és megállapodás született arról, hogy Szlovákia egymilliárd Lengyelország ötmilliárd, Csehország kétmilliárd, Ausztria 500 millió, Románia pedig 1,5 milliárd eurót hívhat le az alapból.
A lap szerint Fico közölte, hogy az uniós források felhasználásáról a jövő héten egyeztetnek.
„Az olyan speciális lehetőségek mellett, mint a szolidaritási alap, megvannak a standard európai alapok, köztük az úgynevezett kohéziós alap, amely az EU egyes régiói közötti különbségek kiegyenlítését célozza. Ebben a kohéziós alapban van egy bizonyos összeg Szlovákia számára”
– mondta Fico.
Tájékoztatása szerint az EB olyan megoldást kínált, hogy a kohéziós alapból folyósított összeghez az árvízkárok felszámolásához nem lesz szükség állami önrészre, de arra sem, hogy az állam előfinanszírozza a konkrét projekteket, a pénzt közvetlenül az európai alapokból lehet meríteni. Wroclawban arról is eszmecserét folytattak, hogy a projektek csak árvízmegelőzésre vonatkoznak-e, vagy az árvíz okozta károk felszámolására is – írja a felvidéki lap alapján a Magyar Hang.
(Kiemelt kép: árvizi tetőzés Budapesten. Fotó: KISBENEDEK Attila / AFP)
