A kibeszéletlen múlt

A szerző végigélte a 20. század történelmi poklait. 1944-ben édesanyjával deportálták, ausztriai munkatáborban szabadultak fel, ám Judit a háború után hiába várta haza édesapját. Aztán a Rákosi-korszakban egyéb származása miatt nem tanulhatott pesti egyetemen. A szegedi tanárképzőn végzett, vidéken lett tanár, majd újságíró, ’72-től pedig a Nők Lapja munkatársa. Novellákat, regényeket is írt: összesen huszonhat kötetet.

Az elhallgatás 1982-ben jelent meg először. Főhőse, Forgács Juli a holokausztban elveszti szüleit. A kommunista diktatúrában is üldözik. Tanyára száműzik tanítani. Újságíró lesz, ám hamar rádöbben: a kötelező politikai propagandaszövegeken túli valóságról nem írhat. Meghasonul önmagával, és mindinkább a neurózisba menekül. Az elhallgatás arról is szól, az eltitkolt, kibeszéletlen múlt miként rombolja a személyiséget és a társadalmat is.

Fenákel Judit történelmi tabukat döntögető regényét ugyan ’82-ben kiadták, de a könyv sorsa is elhallgatás lett: csak egyetlen kritika jelenhetett meg róla. A szerző a 168 Órának most arról beszél:

– Nemrég újraolvastam Az elhallgatást. Meglepett, mennyire aktuális ma is. Ugyanolyan politikai lózungok és hazugságok között élünk, mint annak idején. A régi hatalom vezetői a népre meg a szocializmusra hivatkoztak, a jelenlegi rezsim jelszavai a nemzet és a magyar emberek. A jelmondatok változnak, a diktatúra természete nem. Rákosi idejében is a vezér akaratától függött minden, ellentmondásnak nem volt helye. A mai magyar politika ugyanígy működik.

Ám az író szerint nemcsak a Rákosi-, hanem a Horthy-rendszer légköre, antiszemita beszédmódja is visszatért.

– Most is elhallgatják, meghamisítják a történelmet. Hiába telt el annyi évtized: a kirekesztés és a megalázás változatlan – teszi hozzá Fenákel Judit.

A Könyvhéttel kapcsolatos cikkeinket