Reisz Gábor diplomafilmjében – címe: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan – a magyar hétköznapok valós abszurditása szürreális képekkel keveredik. A film Áronnak, egy huszonkilenc éves, frissdiplomás filmesnek a sodródásairól szól. A főszerepet Ferenczik Áron játssza, Reisz Gábor egykori film szakos osztálytársa. Az alkotás elnyerte a miskolci CineFest nemzetközi filmfesztiválon a zsűri nagydíját. Karlovy Varyban és a Magyar Filmhéten is sikert aratott. Hamarosan pedig látható a honi mozikban.

Nemrégiben Rubovszky György, a parlament tán két bizottságának is elnöke, Bolgár György egyik kérdésére válaszolva emelkedett hangon kérte számon az újságíró jogi felkészültségét, többek között Platón és Arisztotelész szövegismeretét.

E heti szabadságharcunkat Török Ferenc filmjében tekinthetjük meg. Alapkérdése: lehet-e szabad madár az a valaki, akinek szabályos budapesti lakcímkártyája van? Lehet-e embernek úgy szárnyalnia, mint egy szabad madárnak? Mit ér a mi szabadságunk, amikor nem akarjuk kiszolgálni a köz- és magánhelyeket?

Színész szakon végzett, később lett író, rendező. Legutóbbi regényében – Kedves Isten – egy kisfiú gyermekotthonba kerül 1960-ban. Levelekben meséli el történeteit. A könyv a kölyök édesapjáról, a kommunista művészről is szól, akit 1956-os forradalmi tevékenysége miatt bebörtönöztek. Horváth Péter a kötet valóságos hátteréről, édesapjáról és saját intézetis időszakáról is beszél a 168 Órának.

Patrick Modiano múlt csütörtökig az emberiség legnépesebb csoportjába tartozott: azok közé, akik még nem kapták meg a Nobel-díjat. A helyzet azonban 2014. október 9-én megváltozott.

Harmincnégy nyelven énekelt, amikor húsz éve bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Ebben azóta sem múlta felül senki. Vitalitásban, szeretetben, életigenlésben, humorban és optimizmusban sem nagyon. Ahogy piros ruhában, homlokán az emblémájává vált homlokpánttal és gitárjával megjelent, azonnal megtelt a stúdió életerővel, vidámsággal. Történeteit mesélvén lehetetlen unatkozni mellette. A közelében energiával töltődik fel még az ellankadt lélek is.

Pedig hogy megfogadtam, hogy nem kezdek itt várkertezni, bazározni!

Egy öreg melós, aki a szocializmust siratja. Egy vendég, aki Amerikából jön megköszönni, hogy az öreg 1957-ben megmentette. A mama, aki a panellakásban már csak faltól falig lát. A lány, aki csupán pénzt akar. Négy szemétre dobott ember. Mindegyiküknek igazsága van, és egyiküknek sem lehet igaza. A Kvartett című komédiát a múlt héten mutatták be a Pesti Színházban. A szerzővel beszélgetünk.

Vannak újítások, de a lényeg marad. Olyan játék – és dokumentumfilmek, néha marginálisnak gondolt művészfilmek, elfelejtett, felidézésre méltó régebbi alkotások láthatóak ebben a két hétben, amelyek felkavarnak, néha kellemetlenek, ám mindig értéket képviselnek, nem utolsósorban pedig Ausztriában aligha kerülnek a mozik műsorába – írja a .

Elrobogott harmincöt év, mint a gyorsvonat: ismét évfordulót ünnepel a Győri Balett társulata, méghozzá új darabokkal. A hazai (azaz győri) premier után október 22-én a MüPában láthatja a budapesti közönség a Bolero és a Carmina Burana új feldolgozását. Interjú Kiss János igazgatóval és Lukács András koreográfussal.

A világhírű amerikai írónak, Truman Capotenak – egyebek mellett az Álom luxuskivitelben és a Hidegvérrel szerzőjének – eddig ismeretlen kamaszkori műveire bukkantak. Elbeszélésekre és versekre is. Peter Haag, a zürichi Kein & Aber Kiadó alapítója és felesége, Anuschka Roshani, a Capote-összkiadás szerkesztője talált rá az írásokra a New York-i közkönyvtárban, amikor az író Meghallgatott imák című regényének elveszett fejezetei után kutattak.

Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című Aegon-díjas regénye már a kilencedik utánnyomásnál tart. A bestseller színpadi változatának ősbemutatóját Léner András rendezte meg idén Bécsben. A magyar színpadra átírt darabot nemrég mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban. Telt házzal játsszák. A két alkotót nemcsak a szakmai siker és a közös generációs érzések kötik össze, hanem most már a barátság is.

Az a benyomásom, hogy a Budapesti Operettszínház mostanra úgy megépítette magát, hogy ha feje tetejére állana, azzal is tomboló sikert érne el.

„A „világösszeesküvést szövögető gonosz kapitalista spekulátor” retorika bevetése után (...) eltűnődtem, funkcionálisan mi szüksége erre a Fidesznek.

Az Évszázad-trilógia záródarabja csalódás. Szerzőnk a történelmi regényekben szokásos eljárás szerint alkalmaz kalandos életű civil szereplőket (róluk szól a történet), akiket aztán látványosan egzecíroztathat fantáziájának tornavizsgáján, és melléjük odaszerkeszt néhány valóságos históriai személyt, akik puszta ideidézésükkel szinte hitelesítik a mixet, az epizodisták mutatványait: a tigrisbukfencet és a nagyhalált. Így csinálja ezt a „történelmi regények” legtöbbje.

Megdöbbenését fejezte ki a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöksége amiatt, ahogyan .

A kasseli polgárok Kőszeg Ferenc kitüntetésével üzenni akartak a magyar kormánynak: nem értenek egyet Orbán törekvéseivel, azzal, hogy az országot Putyin stílusában uralja. Az egyik legnagyobb német magándíjat, az Értelem prizmáját olyan emberek vehetik át, akik bizonyították, hogy türelemmel és megértéssel sikerülhet lebontani a világnézeti korlátokat, az egyén hatással lehet ellenséges környezetére is. Kőszeg – aki a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnöke, egykori SZDSZ-es képviselő, a rendszerváltozás előtt a SZETA munkatársa és a szamizdat Beszélő szerkesztője volt – úgy véli, a civilszervezetek elleni támadás visszaüthet a kormányra.