Köves Slomó elmondta, mi fordította a vallásosság felé, a lélek vándorlásáról is beszélt

A lélekvándorlásról beszélt Köves Slomó. 

2024. október 25., 13:39

Szerző:

A lélekvándorlás sokakat foglalkoztató kérdés, hiszen ki ne szeretné tudni, mi lesz velünk a halál után. A válaszokat Köves Slomó, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség vezető rabbija mondja el. Köves Slomó szekuláris családban nőtt fel, tizenéves korában fordult a vallás felé. Motivációja kapcsán nemrég elmondta, mindenáron meg akarta érteni, mi a célja, értelme az emberi életnek.

Honnan jöttünk, hová tartunk

Köves Slomót már gyerekként foglalkoztatta, hogy honnan jön és hová tart az ember, mi pontosan a dolgunk az életünkkel, és ezt a feladatot miként végezhetjük el jól.

„Ha meg akarunk békélni a szeretteink és a majdani saját halálunkkal, akkor elsősorban azt kell megértenünk, mi történik a lelkünkkel, és nem azt, hogy milyen folyamatok zajlanak le a testünkben”

– mondta, majd hozzátette, ha ezt megértjük, akkor azt is megtudhatjuk, mit kell tennünk a szeretteinkért és önmagunkért ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, a földi életünk során mindent sikerrel elvégeztünk.

Köves Slomó közösen tanul fiával, Köves Mendy-vel. A zsidó apa kötelessége a fiát a hagyományokra és a Tórára tanítani.  A közös, páros tanulás a zsidó oktatás sajátos, a mai napig elterjedt módszere, amelynek során közösen dolgozzák fel, értelmezik a szent szövegeket. 
 

Előadássorozat a lélekvándorlásról

A fenti gondolatokat alapul véve Köves Slomó A lélek vándorúton címmel indít egy 6 alkalmas előadássorozatot, melynek központi témája a lélekvándorlás és a halál utáni élet. Az előadások október 31. és december 5. között minden csütörtökön, az Óbudai Zsinagógában kerülnek megrendezésre. Minden előadás külön tematikát kapott, a halál demisztifikálásától kezdve, a gyászon át, egészen a reinkarnációig számos kérdést járnak majd körbe a résztvevőkkel közösen. Jelentkezni október 28-ig lehet, a kurzus ára 15.000 Ft.

(Kiemelt képünkön Köves Slomó tfilin-rakásra tanítja a közösség egyik tagját. A tfilin kötése a zsidó nép különleges kötelessége, amelyet minden hétköznap a karra és a fejre kell tenni, ez jelzi a zsidó nép és az Örökkévaló közötti kapcsolatot, és szimbolizálja a testi és a szellemi erőt.)

A hanuka az egyik legnagyobb zsidó ünnep, ami idén a Gergely-naptár szerint december 25. és január 2. közé esik. Az említett időszakban számos program lesz a felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt.

2024. december 16., 13:52

A nyolcnapos hanuka vagy hanukka az egyik legnagyobb zsidó ünnep, ami idén a Gergely-naptár szerint december 25. és január 2. közé esik. Következő cikkünkben az ünnep lényegéről és az ilyenkor szokásos teendőkről olvashat.