Életének 68. évében elhunyt Németi Rudolf költő, műfordító, a 168 Óra olvasószerkesztője.

A fotó a darab 1100. előadásán készült a Pesti Színházban 2016. január 28-án.

A Saul fia című film rendezője és producerei is elhatárolódtak a Jüdische Allgemeine nevű németországi lap online változatán „Magyarország nem normális ország” címmel megjelent Nemes Jeles-interjú tartalmától.

Hogy az élet valamiféle habostorta lenne, ezt Tarantino sohasem állította. Ő ugyanis egy tapintatlan rendező, a kivert fogak és kiontott belek ábrázolásának bajnoka. Ebben a filmben is szétlőtt fejeket, emeletes bűnöket mutogat. Azt üzeni a történettel: Waterloo sem volt elég, a hős vértől pirosult gyásztéren egyesek még markecoltak is.

Gábor Andornak tetszene ez a könyv. Nekem is tetszik persze, de nekem könnyű, én régi Maros András-rajongó vagyok, ha nem jelenik meg év végére, akkor is ezt kértem volna a Jézuskától.

Csodálom, hogy Andy Vajnának még nem jutott eszébe filmet készíttetni Bíró Lászlóról. (Ha kiderül, hogy jutott, csak én nem tudok még róla, akkor ezt a bekezdést kérem töröltetni a jegyzőkönyből. De ha kiderül, hogy nem jutott, viszont e sorok olvastán [tréfa] majd fog, akkor ragaszkodom az ötletadó státusával járó előnyökhöz.)

Az Óbudai Danubia Zenekar teljesen megújult, amióta Hámori Máté karnagy 2013-ban átvette a művészeti vezetést. Elindították a Hősök vagyunk című programjukat, idei témái között pedig a küzdelem és a teremtés is szerepel.

A Kossuth-díjas építész-látványtervező dolgozott már Costa Gravasszal is. Amerikai szuperprodukcióknak is részese volt. Itthon a kétezres évektől állandó munkatársa Tarr Bélának. Nemes Jeles Lászlóval pedig a rendező pályakezdése óta működik együtt. Rajk László a látványtervezője a Saul fiának is, amely a cannes-i nagydíj után elnyerte a Golden Globe-ot, és bekerült az Oscar-versenybe is.

Újabb Star Wars-filmek készítését jelentette be a Disney stúdió elnöke az eddig ismerteken túl, ami azt jelenti, hogy 2019 után sem maradnak Csillagok háborúja-filmek nélkül a rajongók.

Amikor 2016. január 19-én Rómában 84 évesen meghalt Ettore Scola, a Corriere della Sera filmkritikusa, Paolo Merenghetti úgy búcsúzott tőle, mint „az olasz komédia mestereinek legpolitikusabbjától.”

Korunkban már sokkal elfogadottabb jelenségnek tekinthetjük a transzneműséget, a „változatos” nemi vonzódást, mint ahogy az, az 1900-as évek elején volt. Utóbbira remek példa a Todd Haynes rendezésében, Cate Blanchett és Rooney Mara főszereplésével megjelent Carol, amiben az ötvenes évek Amerikáját igyekeztek bemutatni egy azonos nemű szerelmespár szemszögéből. Épp ilyen, vagy még súlyosabb témát választott magának Tom Hooper, A dán lány című filmjéhez.

Képzeld el a The Last of Us történetét egy szupermodellre hajazó fiatal sráccal. Megvan? Akkor most képzeld el a Halo előzménytörténetét kölykökkel és idegen lények nélkül. Ez is megvan? Akkor mindehhez adj hozzá egy Alkonyat szintű szerelmi szálat, rengeteg testrablót, keverd össze őket anélkül, hogy bármi ijesztő is kerülne az egyvelegbe, és már meg is kaptad az ötödik hullámot.

Inkább ügyes, mint mély film. Hiányzik belőle a felfedezőerő, a nélkülözhetetlen reveláció. És bár elnyerte idén az európai filmdíjakat, hármat is, de a rendező korábbi filmje, A nagy szépség egyenletesebben volt jobb. (Persze szívesebben ünnepeltem volna most is egy nagyot.)

Főszereplője Nádas Péter Találkozás című darabjának, amelyet a Vígszínház direktora, Eszenyi Enikő állított színpadra a Pesti Színházban. A történet szerint az ötvenes években kitelepített Zichy grófné találkozik egykori szerelme fiával. Történelem okozta, privát világ ejtette sebek kerülnek felszínre, amíg eljutnak a feloldozás, megbékélés gesztusáig. Börcsök Enikő színházon túli életében egyik nagykövete a Nemzeti Veseprogramnak, szervezője a szervátültetett gyerekek rehabilitációját segítő Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért táborának. Részese más, civil kurázsira építő projekteknek is.