Idén végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakán. A Színházi Kritikusok Céhe a napokban neki ítélte oda a legígéretesebb pályakezdő díját. Jelenleg Sándor Pál Vándorszínészek című filmjében forgat. Emellett rendez is, legközelebb a Liliomfit a Budaörsi Latinovits Színházban. Édesapja, a Nemzeti Színház igazgatója szerint fia a legszigorúbb kritikusa. Ifj. Vidnyánszky Attila a 168 Órának arról is beszél, miért nem akar nevet változtatni, s lehet-e a mai megosztott politikai életben „kétoldalinak” lenni.

Dés László Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas dzsesszmuzsikus. Ő alapította a hetvenes-nyolcvanas évek legismertebb hazai dzsesszegyütteseit: a Dimenziót és a Trio Stendhalt. A Szerelem első vérig, a Sose halunk meg filmzenéit komponálta. Színházi musicaljei közül A dzsungel könyve túl van az ezredik előadáson, ezzel rekorder a hazai színháztörténetben. Jelenleg Geszti Péterrel a Pál utcai fiúk zenés színpadi változatát készíti. Fia, Dés András nemzetközileg elismert ütőhangszeresünk, a napokban jelent meg „1705” nevű dzsessztriójuk albuma. A Szkénében nemrég mutatták be önálló „ütős estjét”: a Farkasszem provokatív határátlépés zene, színház és valóság közt. Hangos kiállás is a rasszizmus és a kirekesztés ellen. András szervezte azt a videós kampányt, amelyben harminc dzsesszzenész tiltakozik a menekültekkel szembeni politikai gyűlöletkeltés ellen. A demonstráló „harmincak” egyike András édesapja. Dés László budai otthonában találkoztunk. A családi anekdotákban a huszadik század történelme is felidéződött.

Színházat vegyenek! címmel szeptember 14-én rendezték meg a II. színházmarketing konferenciát. Tavaly Győrött – a nagy sikerre való tekintettel – idén Budapesten, a Pesti Magyar Színházban tartották a rendezvényt, melyet a Magyar Teátrumi Társaság és a Magyar Színházi Társaság közösen szervezett.

Nádas Péter drámaírói munkásságáért Szép Ernő-életműdíjat kapott. Különdíjjal ismerték el Csukás Istvánt a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért és Schilling Árpádot égető társadalmi kérdéseket felvető színpadi szövegeiért.

Ez a téli palota nem az a Téli Palota, ezt szögezzük le gyorsan. Ez tudniillik Savoyai Jenő téli palotája (Winterpalais) Bécsben, a Himmelpfortgassén – hogy mégse kelljen a nagy hidegben elkutyagolnia a Belvederéig, mikor a császári haditanácsból jön –, melyet a közelmúltban felújítottak, s azóta remek kiállítások sorának ad helyet. (Mi is beszámoltunk már néhányról.)

J. K. Rowling, a Harry Potter-regényfolyam írója Twitter-üzenetben árulta el, hogy két részben állítják színpadra Londonban a közreműködésével születő Harry Potter and the Cursed Child című színdarabot.

Masha Gessen, orosz-amerikai származású író a Göteborgi Könyvvásár megnyitó beszédében élesen kritizálta Magyarország menekültpolitikáját. A közönség soraiban helyet foglaló Íjgyártó István külügyi államtitkár, illetve Hammerstein Judit korábbi helyettes államtitkár, a magyar külügyminisztérium alá tartozó Balassi Intézet főigazgatója emiatt felállt, és kisétált az előadásról.

A kép, amit a két jeles amerikai professzor (Bruce Bueno de Mesquita és Alastair Smith) felvázol a mai világról, nagyon finoman fogalmazva is borús.

Nem célom, semmi esetre sem, Petőfi Sándor vonatkozó művét górcső alá vonni, sem az ajánlóműfaj, sem szerény személyem nem alkalmas rá. Legyen elég annyi, hogy a mű az elmúlt bő másfélszáz évben a Petőfi-œuvre egyik legismertebb darabja maradt, gyakran változó korokban mindvégig a szavalóversenyek kiemelt kedvence, még ha a szerző valószínűleg nem számította is legfontosabb művei közé.

Mész címmel a héten jelenik meg Závada Péter második verseskönyve. Az Akkezdet Phiai nevű zenekar frontemberének első kötete, az Ahol megszakad, 2012-ben került a könyvesboltokba, s hónapokig vezette a sikerlistákat.

Ötödik éve rendezi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) az irodalmi-kultúrtörténeti programsorozatát, a KönyvTÁRlatot, melynek idei címe: Propaganda a XX. században. Kapcsolódik ez a könyvtár ősszel nyíló nagy kiállításához is, amely az I. világháború centenáriumára készül.

Szombaton ­több mint száz előadóművész lép színpadra a Papp László Sportarénában a Nemzeti Minimum nevű civil kezdeményezés koncertjén. A szervezők arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy Magyarországon legalább negyvenezer gyerek nap mint nap nem jut minőségi ételhez, és több mint százezer fiatal rendszeresen éhezik. Bornai Tibor zenész azt mondja: tettekre kell hogy sarkalljon mindenkit a probléma nagysága.

„A mester én vagyok!” – hirdeti a kiállítás címeként az elhíresült Füst Milán-idézet. Igaz. De az is igaz, hogy a mesterré váláshoz, a mesterszerep tökéletes eljátszásához egy tökéletes segítő is kellett, akit – jegyezzük meg ezt a nevet – Hefler Erzsébetnek hívtak.

„A mindenkori kormány dolgozzon ki olyan új gyermekétkeztetési hálózatot, amellyel minimalizálni lehet az éhező gyerekek számát Magyarországon, és garantálja erre a fedezetet a mindenkori költségvetésben.” – ezzel a céllal jött létre a Nemzeti Minimum. A látvány- és díszlettervező Horgas Péter akkor indította el ezt a civil kampányt, amikor egy tanulmányban azt olvasta: ma Magyarországon legalább 40 ezer gyerek nap mint nap nem jut minőségi ételhez, és több mint százezer fiatal rendszeresen éhezik. Kiállás és kiáltás a Nemzeti Minimum szeptember 26-i koncertje a Papp László Sportarénában – több mint száz előadó-művésszel.