Jöhet az 500 forintos euró?

Orbán Viktor nemrég jelentette be az egymillió forintos minimálbért. A realitás viszont erősen kétséges, különösen annak fényében, hogy ehhez el kéne engedni a forint euró árfolyamot is.

2024. október 24., 12:44

Szerző:

A GKI szerint úgy tűnik, a kormány elhatározta, hogy erőltetett bérfelzárkózást hajt(at) végre a következő években. Ennek keretében a minimálbért 1000 euróra, a bruttó átlagkeresetet 1 millió Ft-ra várja 2028-ra. Ennek realitása kérdéses, főleg annak tükrében, hogy az elmúlt 20 évben a reálkeresetek évi 3,1 százalékkal nőttek, illetve azért, mert ez a közalkalmazottak, köztisztviselők és egyéb állami munkavállalók bérének hasonló mértékű emelését is jelentené – írja az atv.hu.

A friss elemzésben emlékeztetnek, hogy az eddigi gazdaságpolitikai víziók és átfogó tervek a keresetekre nem hozták meg az átütő sikert. Az éves nettó átlagkereset szempontjából 2008 óta Magyarország lefaragott Lengyelország és Csehország előnyéből 8-10 százalékpontot, míg Szlovákiával egy szintre kerültünk. Ugyanakkor, amíg 2008-ban a magyar nettó átlagkereset kevesebb, mint felén voltak a bolgárok, addigra ez a szám 2023-ra 75%-ra változott. Hasonló a jelenség a románoknál, ott ez az arány 69%-ról 89%-ra javult.

A nemrégiben bejelentett kormányprogram 420-as Ft/EUR árfolyammal számol az időszak végére, ami nagyjából éves 1,5%-os árfolyamromlást jelentene. A kormány szándékai alapján a bérek euróban nominálisan évi 9%-ot emelkednének, ami a külföldi cégek hazai összeszerelő üzemeinek évi 0,5%-os (a többi külföldi cégnek évi 0,7%-os) költségnövekedést jelent, ami a profit (az árbevételből nagyjából 2,5% eltűnéséhez vezet.

Ahhoz, hogy a régiós átlagból ne lógjunk ki nagyon (ne legyünk túl drágák a külföldiek számára) legalább 500 Ft-os euró árfolyam lenne ideális 2028-ra – írják.

A bérek alakulása részben az egyes foglalkozási csoportok béralakulásától, részben az egyes csoportok létszámától függ. Minél gyorsabban nő a magasabb keresetűek aránya a foglalkoztatottakon belül, annál gyorsabban emelkedik az átlagbér. A 2009-2023 közötti években a legfeljebb alapfokú végzettséggel (és emiatt alacsonyabb bérrel) rendelkezők aránya 11,5%-ról 10%-ra csökkent, miközben a felsőfokú végzettségűek aránya 24%-ról 32%-ra nőtt a foglalkoztatottakon belül. Ugyanakkor ennek a keresetekre gyakorolt pozitív hatását ellensúlyozta, hogy a szellemi munkát végzők keresete kevésbé emelkedett, mint a fizikai munkát végzőké.

2008-ban a szellemi munkát végzők kicsit több, mint kétszeresét keresték a fizikai munkát végzőknek, ez tavalyra 1,6-szorosára csökkent. Ez abból fakad, hogy a fizikai munkát végzők reálkeresete 15 év alatt 1,7-szeresére, amíg a fehérgalléros dolgozóké csak 1,3-szorosára emelkedett.

A minimálbér (és a garantált bérminimum) gyors emelkedése azzal járt, hogy egyre több ember keres minimálbért és/vagy garantált bérminimumot, miközben az ilyen munkavállalókat alkalmazó cégek bérköltsége átlagon felül emelkedett. Ez korlátozta őket abban, hogy a többi munkavállalónak is emeljék a keresetét.

A minimálbér túlzott emelése végső soron azzal járhat, hogy munkahelyek szűnnek meg. Ez ráerősít az egyébként is zajló kivándorlásra és a határon átnyúló munkavállalásra, mivel a munkáltatók sokszor nem tudnak versenyképes fizetést adni - figyelmeztet a GKI.

Tényleg alacsony a magyar minimálbér? Itt vannak a számok

Kereken tíz éve, hogy a magyar minimálbér először lépte át itthon a 100 ezer forintot. A vonatkozó állami szabályozás nagy utat járt be. Mikor itthon először vezették be 1988-ban az értéke még 3000 forintot tett ki, ami mai értéken úgy 90 ezer forintnak felel meg – írja a növekedés.hu.

A minimálbér itthon úgy negyedmillió embert érint és a jelenlegi bruttó összege 266 800 forint. Ezzel az értékkel az európai rangsorban hátul kullogunk.

Egész az év közepéig Romániát még előztük, ám a bukaresti kormányzat július elsejétől újabb emelést iktatott be, amellyel elénk kerültek.

A minimálbér havi összege néhány európai országban 2024-ben (euró)

  • Ukrajna 185
  • Bulgária 477
  • Szerbia 544
  • Magyarország 675
  • Lettország 700
  • Románia 743
  • Szlovákia 750
  • Csehország 755
  • Horvátország 840
  • Lengyelország 998
  • Szlovénia 1253
  • Franciaország 1767
  • Németország 2054
  • Luxemburg 2571

További részletek itt.

(Kiemelt kép Kovács Attila)