Grendel Lajos szlovákiai magyar író a nyolcvanas években az Éleslövészet című regényével posztmodern fordulatot hozott a kisebbségi irodalomban. Felbontotta a realista hagyományt. Aztán mégis elkanyarodott az újító, radikális formától.

A szecessziós Gresham-palota történelmünkben is emblematikus. A Jaffa Kiadó jelentette meg A Gresham a nácik ellen című könyvet, amelyet Szelke László történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa írt.

Ingyenes közösségi koncerteket adnak a (BFZ) kamaraformációi június 15. és 24. között országszerte.

Találni szavakat: ez talán Esterházy Péter írásművészetének egyik legnagyobb titka és deleje. Akkor is szavakat talál, amikor úgy kezdi a Termelési-regényt: „Nem találunk szavakat.” Bevezetés, segédigék, szövegtükrök.

A történelmi traumák személyes és társadalmi feldolgozásáról számos lélektani tanulmány megjelent már. Ám új szemszögből elemzi a témát Kovács Mónika pszichológus a Kollektív emlékezet és holokausztmúlt című kötetében (Corvina Kiadó).

A József Attila-díjas Lackfi Jánosnak idén jelent meg Szóvihar című válogatott verseskötete. Ebből a szerző kihagyta egyik, még 2000-ben írt könyvecskéjének költeményeit. Az Öt seb verses mű – tizenhat év után – most újra, külön kiadásban kerül az olvasók elé. A Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója jelentette meg.

Fenákel Judit idén nyolcvanéves. A 21. Század Kiadó ebből az alkalomból újra megjelentette a harmincnégy évvel ezelőtt írt regényét, Az elhallgatást.

James Wan számára óriási kihívás a Démonok között filmjeinek rendezése, hiszen hogyan is mondhatná el „dokumentált”, „megtörtént” paranormális események történetét úgy, hogy közben szórakoztató és tényleg félelmetes horrorfilmet készítsen?

Arany Zsuzsanna a mai fiatal irodalomtörténész-nemzedék egyik legsokoldalúbb alakja. Tizenkét éve kutatja Kosztolányi Dezső életét: a kétkötetes életrajzi mű megjelenés előtt áll; részleteit rendszeresen közli az Alföld folyóirat. Ám nem csupán elemzője a Kosztolányi-életműnek: regényt is írt róla. Ez az első szépirodalmi mű, amelynek főhőse Kosztolányi Dezső, akit kortársai annak idején csak Desirének hívtak.

„Velencei építészeti biennále 2016.: Mire jó az építészet?” címmel közölt cikket a CNN. Az írás szerzője Jack Self kurátor, a háztartástant a középpontba állító, brit pavilon művészeti igazgatója. A kiállítás a május 28-november 27. között zajló Velencei építészeti biennále keretében tekinthető meg, további kurátorai Shumi Bose és Finn Williams, a British Council megbízásából.

Róma felé tart Péterfy Gergely, a Soracte feketén magasodik a távolban, ő Horatiust motyog magában, már nincs hó a hegytetőn, az író pedig „uninstallálja a Facebookot”.

„Hiába triviális, mégis ki kell mondani, hogy vannak könyvek, és hogy ez milyen fantasztikus és milyen gazdag” – mondta a 87. ünnepi könyvhét és 15. gyermekkönyvnapok budapesti megnyitóján Esterházy Péter csütörtökön a Vörösmarty téren.

A kunmadarasi piacon 1946. május 21-én megtámadják a zsidó kereskedőket. Kettőt halálra vernek. A pogromban egy harmadik embert később ölnek meg. Mindez egy évvel a haláltáborok felszabadítása után történt. A gyűlölet és a tömegőrület felkavaró dokumentuma Závada Pál új regénye, az Egy piaci nap, amelyet az ünnepi könyvhétre jelentetett meg a Magvető Kiadó. A Kossuth-díjas szerző arról is beszél a 168 Órának: a kunmadarasi történet hosszú ideje nem hagyta nyugodni.

Országszerte több mint nyolcvan településen rendezik meg június 9. és 13. között a 87. ünnepi könyvhetet és 15. gyermekkönyvnapokat, amelynek központi helyszínén, a fővárosi Vörösmarty téren több mint ezer szerző dedikálása várja az olvasóközönséget.

Mintegy harmincan gyűltünk össze a józsefvárosi benzinkútnál, hogy az Orczy-kerten át egyenesen Kínába jussunk. Takarékos módja ez a világutazásnak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Csontos Sára, a Hosszúlépés csapatának sétavezetője valóságos Ázsia-szakértő. Magyar–mongol szakos hallgatóként ugyanis nem csak Mongóliában töltött hosszú hónapokat, többször átkirándult a Nagy Fal mögé, aztán rabul ejtette a kínai táj, a falusi emberek és az ezerízű konyha. Három évig élt és dolgozott Dél-Kínában, és nemcsak a szójaszószos ételek titkát ismerte meg, hanem a kínai társadalom lelkét és szokásait is.

Van egy kedvenc elméletem, igyekszem nem túl sokszor elmondani, mert egyrészt kedvenc, másrészt kicsit terrorisztikus. A lényege az: nálunk ma a zenei élet tényleg magas színvonalú, és megeshet, hogy egy este két jobb koncertre is el tudunk menni, mint a berlini vagy a londoni zenebolondok, de az egész mégis ijesztően ingatag. Nincsenek kiásva az alapok, hiányzik a beton belőle, vagy a vas, hiába jó most zeneőrültnek lenni, mások kegyeinek köszönhetjük a boldogságunkat.