Több mint ezer szerző dedikál a Vörösmarty téren
Országszerte több mint nyolcvan településen rendezik meg június 9. és 13. között a 87. ünnepi könyvhetet és 15. gyermekkönyvnapokat, amelynek központi helyszínén, a fővárosi Vörösmarty téren több mint ezer szerző dedikálása várja az olvasóközönséget.
Az ünnepi könyvhét a maga nemében páratlan esemény Európában, valódi hungarikum, hiszen több mint nyolc évtizedes múltra tekint vissza, és az ország minden jelentős településén egy időben rendezik meg – hangsúlyozta Keresztury Tibor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója kedden Budapesten.
Hozzáfűzte: a Vörösmarty téren idén is több mint kétszáz kiadó képviselteti magát, az alkalomra megjelenő újdonságokat felvonultató könyvheti listán pedig kilencven kiadó – hetvenhat magyarországi és tizennégy határon túli – háromszázhuszonhárom friss kiadványa szerepel. A lista legolcsóbb könyve idén nyolcszáz forint, míg legdrágább tétele mintegy tizenkétezer; aki az összes újdonságot szeretné megvásárolni, több mint kilencszázhetvenezer forintot kellene fizetnie.
A sajtótájékoztatón Tarján Tamás irodalomtörténész a könyvhét újdonságairól szólva úgy fogalmazott: egy-két terület kivételével az idei könyvtermés kiemelkedően nívós, jelentős anyagot sorakoztat fel.
A költészetet „tapasztalt rókák” és eddig kevésbé ismert, ám a „mély vízbe dobáskor jól bevált” fiatal alkotók képviselik – hangsúlyozta Tarján Tamás, aki szerint ha semmi más nem jelent volna meg, csak Térey János gyűjteményes verseskönyve, már akkor is ünnep lenne az idei könyvhét. Szintén a lírai kínálat alapvető darabjának nevezte Tóth Krisztina Világadapter című új kötetét.
Több mint két évtized után ismét virágzik Magyarországon a próza dokumentáló, naplózó formája; számos feljegyzést, naplót, fiktív életrajzot tartalmazó kiadvány jelent meg a könyvhétre. Szintén meghökkentően sok az igényes történelmi lektűr, ugyanakkor a valódi történelmi regény műfaját egyetlen kötet, Darvasi László Taligás című könyve képviseli – emelte ki az irodalomtörténész, aki megjegyezte azt is: idén nagyon gyenge a „humorkínálat”, kevés a dráma, ugyanakkor sosem látott erősségű szerepet kap az idei prózatermésben a szexualitás, a pornográfia.
Külön kiemelte a kínálatból Sándor Erzsi Anyavalya című kötetét, amely a szintén új kötettel jelentkező Esterházy Péterhez méltó kíméletlen őszinteség hangján szólal meg. Méltatta a saját nélkülözhetetlenségüket ismét bizonyító kis kiadókat, köztük a könyvhét alapításában hatalmas szerepet játszó Supka Géza egy teljesen elfeledett írását közreadó Nap Kiadó munkáját, de kiemelte a több kultúrtörténeti érdekességet megjelentető Kortárs és Corvina Kiadókat is.
Tarján Tamás arról is beszélt, hogy bár gazdag az ismeretterjesztő könyvek kínálata, gyakorlatilag nincs az 1956-os forradalomra reflektáló könyv, a történeti jellegű munkák között továbbra is a második világháború és a holokauszt témaköre dominál.
A gyerekkönyvek közül egyéb kiadványok mellett kiemelte Kollár Árpád Csimota Kiadónál megjelenő új kötetét, amely véleménye szerint „egyben abszolút felnőttkönyv” is. Mint fogalmazott, megfigyelhető a tendencia, hogy sok, gyerekeknek, valamint felnőtteknek írt könyv célközönsége felcserélhető egymással.
Tarján Tamás összefoglalójában elmondta azt is, az idei listán talán túl sok a már kissé elfeledett, először évtizedekkel ezelőtt, most pedig újra kiadott könyv, egyes kiadványok pedig a külcsínt vagy a belső tartalmat tekintve egyszerűen nem felelnek meg a könyvhét magas nívójának.
A sajtótájékoztatón Kocsis András Sándor, a MKKE elnöke hangsúlyozta: rendkívüli büszkeségre ad okot a magyar irodalom, ugyanakkor a közelmúltban több, a könyvkiadók életét megnehezítő döntés született.
Mint fogalmazott, „teljesen értetlenül” állnak a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kisebb könyvkiadókat sújtó döntése előtt, amelynek értelmében idén nem írtak ki pályázatot a könyvheti részvétel támogatására.
Szintén súlyos problémának nevezte Kocsis András Sándor, hogy fél éve nem sikerült megegyezésre jutni a kormánnyal az iparűzési adó számításának kérdésében. Az elmúlt időszakban ugyanis több helyi önkormányzat adózási osztálya magas büntetéseket szabott ki azokra a kiadókra, amelyek termékként és nem szolgáltatásként adóztak kiadványaik után.
Mivel jelenleg tizennégy kiadó ellen folyik vizsgálat és több száz milliós büntetések vannak kilátásban, a MKKE a Kúria állásfoglalását kéri, ha ez is eredménytelen, akkor a strasbourgi bírósághoz fordulnak – mondta el a szervezet elnöke.
A Könyvhéttel kapcsolatos cikkeinket
itt találja. Kattintson !
