Az Orbán-kormány 3-5 százalékos gazdasági növekedést vár – fényévekre a valóság

Hiába szeretne a kormány „kipréselni vagy kiszuszakolni” 3-5 százalék körüli növekedést a gazdaságból, az MNB szerint ettől nagyon távol vagyunk.

2024. szeptember 25., 11:09

Szerző:

Az MNB még lejjebb vitte a 2024-es és a 2025-es gazdasági növekedésre adott prognózisát, miközben az Orbán-kormány 3-5 százalékos GDP-bővülést vár. A jegybanki monetáris tanács kedden tovább csökkentette az alapkamatot. 2024 októberétől az infláció átmenetileg újra emelkedni fog – írja a Népszava.

Megvolt a menetrend szerint kamatcsökkentés, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT) kedden újabb 0,25 százalékponttal 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A kamatcsökkentésről szóló döntés egyhangú volt, abban tényleg nem volt meglepetés, hiszen minden elemző ezt a lépést várta. 

A gazdasági növekedésre tett korábbi előrejelzését az MNB viszont sokkal erőteljesebben csökkentette: az idén várakozásaik szerint a bruttó hazai termék, a GDP alig 1-1,8 százalékkal nőhet, ami nagyon messze van a kormány eredeti 4 százalékos és jelenleg érvényes 2 százalékos növekedési előrejelzésétől is. A kabinet 2025-ben 3-5 százalék körüli növekedést szeretne „kipréselni vagy kiszuszakolni” valahogy a magyar gazdaságból – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a kötcsei fideszes pikniken. Ezzel szemben az MNB a korábbi 3,5-4,5 százalékos sávból 2,7-3,7 százalékra vette vissza a 2025-ös GDP-növekedési előrejelzését.

A gazdasági növekedésre tett korábbi előrejelzését az MNB viszont sokkal erőteljesebben csökkentette: az idén várakozásaik szerint a bruttó hazai termék, a GDP alig 1-1,8 százalékkal nőhet, ami nagyon messze van a kormány eredeti 4 százalékos és jelenleg érvényes 2 százalékos növekedési előrejelzésétől is. A kabinet 2025-ben 3-5 százalék körüli növekedést szeretne „kipréselni vagy kiszuszakolni” valahogy a magyar gazdaságból – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a kötcsei fideszes pikniken. Ezzel szemben az MNB a korábbi 3,5-4,5 százalékos sávból 2,7-3,7 százalékra vette vissza a 2025-ös GDP-növekedési előrejelzését.

Ha kitartóan alacsony marad az infláció és kialakul az árstabilitás, akkor lesz érdemi növekedés. Nem fordítva működik ez

– jegyezte meg Virág Barnabás a kérdésre, milyen hatásai lehetnek, ha az Orbán-ormány a magasabb növekedés érdekében gyorsabb kamatcsökkentésre szólítja fel a jegybankot. Az alelnök azt is elmondta, hogy az MT értékelése szerint a gyorsabb gazdasági növekedésnek még mindig az inflációtól való félelem az egyik gátja. Addig, amíg tartanak az inflációtól a gazdasági szereplők, a cégek nem fognak beruházni, a lakosság pedig a megtakarítását növeli a fogyasztással szemben. Épp ezért a jelen helyzetben a jegybank akkor járul hozzá legnagyobb hatékonysággal a majdani gazdasági növekedéshez, ha elvégzi a jegybanktörvényben előírt feladatát, és az inflációt, valamint az inflációs várakozásokat tartósan alacsony szinten horgonyozza.

Bár az MNB csökkentette mind az idei, mind a jövő évi GDP-prognózisát, amiből az látható, hogy jövőre már érdemi növekedésre számít. Ennek a motorja pedig a bérek, jövedelmek tartós emelkedése lehet. A jegybank azzal számol, hogy a következő két évben a reálbérek 4-5 százalékkal emelkednek a három százalékos infláció felett. Ez a nettó bérek 7-8 százalékos átlagos emelkedését jelenti, igaz minimálbérek ennél nagyobb mértékben, akár 10 százalék feletti ütemben is emelkedhetnek – írja a lap.

(Kiemelt kép: Dudar SZILÁRD / MERCEDES-BENZ / AFP)

A részmunkaidőben dolgozók kellemetlen meglepetéssel szembesülhetnek, ha a részmunkaidejük után járó havi átlagkeresetük nem érte el a minimálbér összegét. A szolgálati idő mellett ugyanis a befizetett járulék mértéke is meghatározza, hogy milyen összeget hoz majd a postás a nyugdíjas években.