Nagy Márton bejelentette: nem fizeti ki a büntetést Magyarország
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte: mivel nem értünk egyet a döntéssel, ezért nem fizetünk.
Szeptember 17-vel lejárt a határidő, amit az Európai Bíróság “migrációs” döntése nyomán szabtak ki Magyarországra egy óriási, 200 millió eurós bírság megfizetésére. A kormány részéről a jogi megoldást keresik. Nagy Márton ATV-nek adott válaszából kiderült: nem fizetünk.
Az Európai Bíróságnak van egy döntése, amivel nem értünk egyet, ezért nem is fizetjük ki a büntetést - mondta az a csatorna kérdése kapcsán egy más témában tartott sajtótájékoztatón a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Mártonnak úgy fogalmazott: a bíróság egy politikai döntést hozott Magyarországgal szemben.
Mint arról többször is írtunk, az Európai Bíróság június 13-án 200 millió eurós “migrációs” gigabírságot szabott ki Magyarországra júniusban - plusz napi egymillió euró -, és akkor 45 napos határidőt szabtak ki a bírság megfizetésére, nemrégiben pedig egy újabb 15 napos határidőt, ez járt le tegnap, szeptember 17-én.
A kormányzati kommunikációból eddig is az derült ki, hogy a 200 millió eurós bíróság befizetése “egyfajta költség”, de a kormánynak felelősen mérlegelnie kell, hogy az uniós bírósági ítélet végrehajtásának milyen költségei vannak. Viszont, ha nem fizetünk, levonja Brüsszel a Magyarországnak járó EU-s forrásokból.
Ugyanakkor a kormány a 200 millióval szemben hozza fel azt a számításai szerint 800 millió eurós költséget, amit a magyar állam a déli hátárvédelemre fordított 2015 óta – ezért a kormány részéről elvárják, hogy Brüsszel ezt fizesse meg.
Migráció: a kormány kétségbeesetten próbálja megúszni az uniós bírság kifizetését
Mint ismert, augusztus végén első nekifutásra csak nehezen érthető kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben az Európai Unió Bíróságának ítéletéről, mely a migráció kapcsán megalkotott uniós jog megsértése miatt szabott ki pénzbüntetést Magyarországra. Hogy ez pontosan mit jelent, az a rendeletet kiszúró hvg.hu szerint csak a gyakorlatban fog kiderülni, hiszen egyelőre csak annyit lehet olvasni vele kapcsolatban, hogy „a hatáskörrel rendelkező döntéshozó jogosult az ítélettel kapcsolatos valamennyi tény és jogi körülmény mérlegelése alapján dönteni a bírság közvetlen vagy a fizetési kötelezettség Európai Bizottság általi beszámítással történő teljesítéséről, és a közvetlen teljesítés időpontjáról”.
A cikkben továbbá az áll, hogy a mostani rendelet bevezetése ugyanolyan fontos, mint a rendelkező része, hiszen a következők olvashatók benne:
„Magyarország az Európai Unió felé irányuló tömeges és ellenőrizetlen illegális bevándorlással szemben folyamatosan és hatékonyan védte az Európai Unió külső és schengeni határait, biztosította a belső határellenőrzések nélküli schengeni térség zavartalan működését. Brüsszel mintegy 2 milliárd euróval, azaz mintegy 800 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak, ugyanis Magyarország ennyit költött 2015 óta határvédelemre. Ezekhez a terhekhez az Európai Unió érdemben nem járult hozzá, és a határait védő Magyarországgal szolidaritást nem vállalt. Magyarországgal szemben az Európai Unió intézményei éppen a határok hatékony védelme miatt indítottak politikai támadásokat és politikailag motivált jogi eljárásokat.”
Ezért döntött úgy a kormány, hogy a migráció szabályai kapcsán hozott ítélet tekintetében a hatáskörrel rendelkező döntéshozó jogosult az ítélettel kapcsolatos valamennyi tény és jogi körülmény mérlegelése alapján dönteni a bírság közvetlen vagy a fizetési kötelezettség Európai Bizottság általi beszámítással történő teljesítéséről, és a közvetlen teljesítés időpontjáról.
(Kiemelt kép: KISBENEDEK Attila / AFP)