Lépett az MNB - új korszak kezdődött
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb.
A legutóbbi, augusztusi kamatdöntő ülésen a testület még az alapkamat tartására szavazott, de Virág Barnabás MNB-alelnök az ülést követő tájékoztatón azt mondta, bár a grémium a monetáris lazítás átmeneti szüneteltetése mellett döntött, a következő időszakban tér nyílhat a kamatkondíciók további, óvatos mérséklésére.
Az ülést követően kiadott közlemény szerint az elmúlt időszak során a külső monetáris politikai környezet lazábbá vált, míg a külső konjunktúra kilátásai továbbra is visszafogottan alakulnak. A monetáris politika horizontján folytatódik a dezinfláció. A bizalom lassú erősödése mellett a háztartások fogyasztása fokozatosan emelkedik.
A pénzügyi piaci folyamatok stabilan alakulnak, és az ország kockázati megítélése összességében enyhén javult.
A monetáris tanács megítélése alapján mindez lehetővé tette a kamatkondíciók óvatos mérséklését – közölték.
Hangsúlyozták: a nemzetközi és hazai dezinflációt övező kockázatok, illetve a befektetői hangulat változékonysága előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokolnak. Folyamatosan értékelik a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten döntenek az alapkamat mértékéről.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. június 17., 08:54
A fiatalok számára nem vonzó az önkéntes Magánnyugdíjpénztári tagság, ezért régi új ötlettel állt elő az MNB.
Gazdaság
2024. június 10., 13:33
Ismét telefonos csalási kampányt folytatnak magukat a jegybank munkatársainak hazudó kibercsalók, a bűnözők már az ügyfelek biztosítási, illetve befektetési jellegű megtakarításait is meg akarják szerezni – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Értékelésük szerint 2024-ben főként a fokozatosan emelkedő háztartási fogyasztás támogatja a hazai GDP bővülését, a GDP 2024-ben 1,0–1,8 százalékkal, 2025-ben 2,7–3,7 százalékkal, majd 2026-ban 3,5–4,5 százalékkal bővül.
Az infláció változékonysága az idei év végéig fennmarad, azonban a dezinflációs trend 2025 első negyedévétől folytatódik. A fogyasztóiár-index szeptemberben tovább mérséklődik, majd év végéig enyhén 4 százalék fölé emelkedik.
Azt írták, hogy a bejelentett hiánycsökkentő intézkedések támogatják az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélok elérhetőségét, amelyhez a kiadások feletti kontroll fenntartása is szükséges.
A költségvetés GDP-arányos hiánya 2024-ben 4,3–4,7 százalék, 2025-ben 3,2–4,2 százalék, 2026-ban pedig 2,8–3,8 százalék között alakul.
Az MNB előrejelzése szerint a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes horizonton egyensúly közelében lesz. A GDP-arányos államadósság-ráta a 2024-re előrejelzett 73,2 százalékról 2025-ben 72,3 százalékra, 2026-ban pedig 70,8 százalékra mérséklődik.
Jelezték: a monetáris tanács a szeptemberi Inflációs jelentés alapelőrejelzése körül négy alternatív kockázati forgatókönyvet emelt ki. Ezek a nagy jegybankok vártnál gyorsabb kamatcsökkentésével, az elhúzódóan gyenge európai konjunktúrával, az óvatossági motívum gyorsabb oldódása következtében a fogyasztás gyorsabb helyreállásával, valamint a beruházások lassabb növekedésével számolnak.
Az Inflációs jelentés kedden nyilvánosságra hozott fő számai szerint az MNB a júniusban várt 3,0-4,5 százalékos sávról 3,5-3,9 százalékra módosította inflációs várakozását, míg a GDP-növekedési előrejelzését 2,0-3,0 százalékról 1,0-1,8 százalékra rontotta legfrissebb, szeptemberi Inflációs jelentésében.
2025-re a júniusban várt 2,5-3,5 százaléknál magasabb, 2,7-3,6 százalékos inflációval és a korábbi 3,5-4,5 százalékos GDP-bővülés helyett 2,7-3,7 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.
A 2026-os inflációt változatlanul 2,5-3,5 százalékos sávban, a GDP-növekedést pedig 3,5-4,5 százalék között várja az MNB, utóbbi fél százalékponttal haladja meg a júniusi prognózist.
(Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP)
