Ady Endre állítólagos fiát a román miniszterelnök nevelte fel
Ady Endre és Léda kapcsolatának egyik tragédiája, hogy Léda 1907-ben halva született kislányt hozott a világra. Bár egyértelmű bizonyítéka nincs, Ady magáénak érezte a gyermeket. Néhány évvel később, már Ady halálát követően, szárnyra kapott a pletyka, hogy a költőnek van egy fia.
Sem Lédának, sem Csinszkának nem adatott meg, hogy gyermeket szüljön Ady Endrének, de volt egy lány, Ana Brudasca, vagyis Anikó, akiről azt terjesztették, hogy kisfiának a magyar költőzseni az apja – írja a Dívány. Ady Endre álltólagos fiát, akinek az édesanyja a csucsai kastély szolgálója lehetett, a román költő és későbbi román miniszterelnök, Octavian Goga nevelte fel.
Ady Endre fiáról több legenda is kering
Az Ady Endre halála utáni években mozgalom indult Erdélyben, hogy szobrot állítsanak a költőnek. Ennek apropóján kérték meg Octavian Gogát, a román költőt, hogy mondja el emlékeit Adyról. A hajdani „barát”, költőtárs, fordító megvette a csucsai kastélyt Csinszkától, hogy Ady-kéziratokat találjon, de azoknak már nyoma sem volt az épületben. Helyette a padláson és a virágágyásokba szúrva üres üvegek garmadát találta:
„Amikor a kastélyt átalakíttattam, a padláson a munkások nagyon érdekes leletre bukkantak. Ezer-ezerötszáz üres üveg feküdt ott garmadában. Egészen tele volt a padlás likőrös, boros, pezsgős palackokkal. Sőt még a virágkertben a virágágyak szélei is boros palackokkal voltak teletűzdelve. Adyra emlékeztető szimbólum. Virágoskert és borospalack”– mondta Goga.
Az üveghegyen túl azonban még érdekesebb hagyatékra bukkant, Ady fiára. Adyék csucsai cselédlányát, Brudasca Anikót megtartotta a kastély megvételekor Octavian Goga. Volt a cselédlánynak egy fiúgyermeke, aki 1917-ben született, és a Petre Brudasca nevet kapta. A kastély új gazdája „keresztelte át” Csucsai Péternek, és elmondása szerint fel is nevelte, iskoláztatta. A fiú lefelé görbült harcsaszáját és nagy, álmélkodó fekete szemeit nézve egyébként nem zárta ki, hogy igazak a már évek óta keringő pletykák: hogy tudniillik az a gyermek Ady Endre fia.
A Békésmegyei Közlöny újságírója, Benczel Béla 1936-ban felkereste Csucsai Pétert, aki az interjú készítésekor a segesvári gimnázium nyolcadikos tanulója volt.
„Tudom, hogy miért jött Ön, megint szenzáció lesz belőlem...” – mondta a gyerek az újságírónak, de azért hajlandó volt elmondani, hogy mik a tervei a jövőre nézve, Benczel pedig folyamatosan Ady személyiségének tükrében vizsgálgatta a fiatalembert, aki katonai pályára és a másoktól, például Gogától való anyagi függésének felszámolására készült ekkor. Az azonban kiderült, hogy bár nem tudja, tényleg apja-e a költő, Ady nevét áhítattal ejtette ki, és Gogától megkapta a verseit, melyek közül az Emlékezés egy nyár-éjszakára volt akkor a kedvence.
1939-ben egy újságíró, az „Ady-gyerek kutatója” a Keleti Ujság tudósítójaként elbuszozott Csucsára, hogy megtudja, mi lett Ady állítólagos fiával. Csucsai Péter, aki akkor már 21 éves volt, szép, magas és okos, de a beszámoló szerint nem vitte sokra, épp nem tartózkodott otthon, hanem Désen dolgozott felügyelőféleként az útépítőknél.
Lehet, hogy nem is Csucsai Péter volt Ady Endre fia?
A Demokrácia 1946. decemberi számában az alábbi címmel jelent meg egy írás: Ady Endre fia volt Csucsai Endre, akit Romániában egy népítélet során meglincseltek? A cikkben elmesélt történet szerint a sziguranca-ügynökök Goga parancsára a csucsai kastélyból elhordott holmik nyomába eredtek, így jutottak el egy gyerekhez, aki a kastélyban takarító parasztlány, Marlora Casap és Ady Endre fia.
Az anya világgá szökött szégyenében, a gyermeket pedig Goga nevelte fel. Később az Andrei Ciucia névre keresztelt „fattyú” csendőrtiszt lett, és ebbéli minőségében lett a népharag áldozata, amiért korábban kegyetlenül bánt a rábízott fogylokkal. Bár vannak átfedések a 20-as, 30-as években kialakult csucsai Ady-legendával, sok ponton jelentősen különböznek a történetek és sorsok.
(Kiemelt képünk forrása: Ady Endre Emlékmúzeum hivatalos Facebook oldala)
