Komoly bírságot kaphat az, aki elülteti ezt a növényt
Meglepő, de akár még bírságot is kaphat, ha ezt a növényt elülteti!
Korábban a 168.hu is beszámolt már arról, hogy egyre több olyan növény jelenik meg Magyarországon, ami eddig nem volt őshonos. A fajok egy jelentős része invazív, vagyis olyan tulajdonságokkal rendelkezik, ami súlyos természeti katasztrófához vezethet, és kipusztíthatja az őshonos növényeket. Most egy újabb veszélyes növény bukkant fel hazánkban, amiért akár bírság is járhat, olvasható a 24.hu cikkében.
Ezért tilos elültetni ezt a növényt
Komoly jogi következménye lehet egy ártatlannak tűnő kertészkedésnek, mivel akár százezres bírságot is kaphat, aki japán keserűfüvet ültet vagy hagy elszaporodni a kertjében, írja a Sonline. A japán keserűfű az egyik legveszélyesebb invazív faj Magyarországon, amely gyökérzete miatt szinte kiirthatatlan: minél inkább aprítják, annál gyorsabban terjed. Nedves klímában különösen agresszívan növekszik, és súlyos károkat okoz a természetes élőhelyeken, sőt a szomszédos kertekben is.
Ha valaki elülteti, azt a természetvédelmi hatóság felszólíthatja az eltávolításra. Bírságot szabhatnak ki, sőt közérdekű védekezést is elrendelhetnek, ennek költségeit a tulajdonos viseli. Ha a növény átterjed más ingatlanokra, kártérítési per is indulhat.
Tóth István növényvédelmi szakmérnök hangsúlyozza, hogy a keserűfűnek semmilyen haszna nincs, virágzatát ugyan a méhek szeretik, de sem ipari, sem takarmányozási értéke nincs. Kiirtása csak több éves, vegyszeres kezeléssel és szigorú izolációval lehetséges, a növényi maradványokat pedig zárt zsákban, hulladékként kell kezelni.
Az invazív növények térhódítása egyre súlyosabb természetvédelmi probléma a Kárpát-medencében. Őshonos fajokat szorítanak ki, például az Őrségben invazív tölgyek, a Bükkben ázsiai betolakodók fenyegetik az erdők biodiverzitását.
Ez a kaktusz is komoly problémát jelent
Egyre több helyen bukkan fel a heverő medvetalpkaktusz (Opuntia humifusa) Magyarországon. Az Észak-Amerikából származó, eredetileg dísznövényként behozott kaktusz mára több mint 76 helyszínen fordul elő, főként a Dél-Alföldön, például az ásotthalmi tanyavilágban.
A növény amiatt is veszélyes, mert kiválóan alkalmazkodik a hazai viszonyokhoz, jól tűri a fagyot és a homokos talajt. Gyorsan terjed, kiszorítva az őshonos növényfajokat. Valamint nemcsak a természetes élőhelyeket, de a mezőgazdasági területeket is károsíthatja.
A gyomirtók alig hatnak rá, mechanikus eltávolítása pedig drága és munkaigényes. Emiatt a szakemberek kiemelték a lakosság szerepét: aki kaktuszt talál természetes területen, jelentse a természetvédelmi hatóságnak! Az Ökológiai Kutatóközpont és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság folyamatosan monitorozza a terjedést, térképre viszik az új gócpontokat, és próbálnak gyors beavatkozásokat szervezni.
(Kiemelt kép: Pixabay)