Tüskés betolakodók: invazív kaktuszok fenyegetik a magyar tájat
Egyre több helyen bukkan fel Magyarországon a heverő medvetalpkaktusz, amely komoly veszélyt jelent az őshonos növényvilágra és a mezőgazdaságra
A heverő medvetalpkaktusz (Opuntia humifusa), egy Észak-Amerikából származó, dísznövényként behozott faj, mára több mint 76 helyszínen jelent meg Magyarországon, különösen a Dél-Alföldön, például az ásotthalmi tanyavilágban. Ez a kaktusz rendkívül alkalmazkodóképes: jól tűri a fagyot és a homokos talajt, így gyorsan elterjedhet, kiszorítva az őshonos növényfajokat – hívja fel a figyelmet az Infostart.
Invazív kaktuszok terjedése és hatásai
A sűrűn növő, tüskés növény nemcsak a természetes élőhelyeket veszélyezteti, hanem a mezőgazdasági és rekreációs területeken is problémát okoz. A gyomirtók kevéssé hatékonyak ellene, mechanikus irtása pedig idő- és költségigényes. A szakemberek szerint kulcsfontosságú a lakosság bevonása a védekezésbe: aki kaktuszt talál természetes élőhelyen, jelezze a természetvédelmi hatóságnak.
Az Ökológiai Kutatóközpont és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság évek óta figyelemmel kíséri a faj terjedését. A „Kaktuszok a természetben" nevű Facebook oldal szerint a kaktuszok már legalább 76 helyszínen bukkantak fel Magyarországon.
A kaktuszok terjedésének megállítása érdekében a szakemberek térképen rögzítik az előfordulási helyeket, és tájékoztatják a nemzeti parkok igazgatóságait. Az invazív fajok elleni küzdelemben elengedhetetlen a lakosság együttműködése és a természetvédelmi hatóságok gyors reagálása.
A heverő medvetalpkaktusz terjedése komoly figyelmeztetés arra, hogy az idegenhonos fajok milyen gyorsan és alattomosan képesek megváltoztatni a helyi ökoszisztémákat. A probléma kezelése sürgető, hogy megőrizzük hazánk biológiai sokféleségét és természetes tájait.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)