Elsivatagosodás – Kaktuszok terjednek az Alföldön

Összesen 20-30 helyen, alig pár négyzetméteren az országban felütötték fejüket a kaktuszok. Jellemzőjük, hogy nem őshonosak, viszont rendkívül szívós növények, melyek veszélyesek lehetnek a hazai növényvilágra – írja az Időkép.

Az inváziós kaktuszfajok az amerikai kontinensről kerültek be Európába. Észak-Amerikában egészen a kanadai prériig őshonosak, így a Magyarországhoz hasonló szélességi körökön, sőt ennél hidegebb éghajlaton is régóta képesek túlélni a telet. Itthon a 2000-es évek óta ismertek, és egy-egy helyszínen már 20 éve megtalálhatók. Ahol a talaj száraz és könnyen átereszti a vizet, egyes kaktuszoknak a túlélésben a -20 fokos fagy sem okoz problémát. Ezek az Amerikából hozott hidegtűrő kaktuszok az ördögnyelv-fügekaktusz vagy heverő medvetalpkaktusz (Opuntia humifusa) és a Kolorádói medvetalpkaktusz (Opuntia phaeacantha) – nyilatkozta Csecserits Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a portálnak.

Dr. Kelemen András, a Szegedi Tudományegyetem munkatársának tájékoztatása szerint hazánkban eddig 15 faj alkalmi vagy tartós magtelepedését észlelték a természetben, amely többségének csak 1-2 előfordulását ismerjük. Inváziósnak, és más fajokra veszélyesnek viszont leginkább a medvetalpkaktuszokat sorolhatjuk, melyek számos védett növényfajt is kiszorítanak természetes élőhelyükről. Az idén indult „citizen science” adatgyűjtés tagjaként felhívta rá a figyelmet, hogy nem egészen egy év alatt megháromszorozódott az ismertté vált „kivadult” kaktuszállmányok száma, jelenleg több, mint 60 természetben való kisebb-nagyobb megtelepedésről tudunk. Ezek mintegy fele a Duna-Tisza közén található, de a Nyírségben, a Börzsönyben, a Pilisben, a Vértesben, a Gerecsében, a Bakonyban, a Mecsekben és a Villányi-hegységben is felfedeztek állományokat.

A szakemberek azt kérik, hogy ha kivadult kaktuszokra lelnek, vegyék fel a kapcsolatot a Kaktuszok a természetben Facebook-csoporttal.

(Kiemelt képünk: Kötélkatusz [Cylindropuntia imbricata] kivadulás Baja mellől. Fotó: Kelemen András/Kaktuszok a természetben Facebook-csoport.)