Különleges kert nyitotta meg a kapuit a Balatonnál
A Tihanyi Bencés Apátság oldalában ünnepélyesen átadták a Pünkösdi ligetet, egy különleges tájépítészeti alkotást, amely a természet és a spiritualitás mély összefonódását hivatott megjeleníteni.
A liget tervezését Dr. Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány elnöke és a Pagony Táj- és Kertépítészeti Iroda vezetője irányította . A projekt célja nem csupán egy esztétikus kert létrehozása volt, hanem egy olyan tér kialakítása, amely az ember és a teremtett világ közötti kapcsolatot erősíti – számol be róla az Építészfórum.
A kert, ahol a természet és az irodalom alkot labirintust
Az egykori Csokonai ligetből lett Pünkösdi liget egy élő labirintus, amely tiszafasövénnyel szegélyezett ösvényekből és ültetett növényszigetekből áll. A séta során mészkő sztéléken olvasható idézetek kísérik a látogatót, amelyek a hit, a nyelv és az identitás témáit járják körül. A kert növényvilága, mint például az árvalányhaj, a levendula és a varjúháj, a tihanyi táj jellegzetességeit tükrözi .
A Pünkösdi liget nemcsak egy újabb zöld terület Tihanyban, hanem a település átfogó tájépítészeti rehabilitációjának része. A 2009-ben indult Tihanyi legenda-projekt keretében megújult többek között a Pisky sétány, a Kálvária domb és a Mádl Ferenc főtér is. A liget ezen fejlesztések szerves folytatása, amely tovább gazdagítja Tihany kulturális és természeti örökségét .
A Pünkösdi liget kapuját két kőtábla jelöli, amelyeken több nyelven olvasható a „hit" és a „fény" szó, meghívva a látogatót egy spirituális utazásra. A tiszafasövénnyel határolt, növényszigetekkel tagolt élő labirintusban szabadon bejárható: rajtunk múlik, hol időzünk el, mikor állunk meg, és milyen gondolatokat viszünk tovább a következő percbe – a holnapba, a zajos jövő felé. A kert kialakítása során a tervezők arra törekedtek, hogy a tér egyszerre legyen a szemlélődés, az elmélkedés és a közösségi élmények színtere.
Tihanyban igazán sok kincsre bukkanhatunk
Tihany, a Balaton-felvidék egyik legbájosabb települése, gazdag történelmi és természeti látnivalókban. A Tihanyi Bencés Apátság 1055-ben alapított kolostora nemcsak vallási központ, hanem nyelvtörténeti jelentőségű is, mivel alapítólevele tartalmazza az első ismert magyar nyelvemlékeket. A Belső-tó és a Külső-tó vulkanikus eredetű tavak, melyek a félsziget különleges geológiai múltját idézik. A Visszhang-dombon még ma is hallható az egykor híres tihanyi echo, míg a barátlakások a 11. századi remeték életébe engednek bepillantást. A Levendula Ház Látogatóközpont interaktív kiállításai a térség levendulatermesztésének történetét mutatják be.
Tihany 1952 óta Magyarország első természetvédelmi területeként is ismert, ami tovább növeli vonzerejét a természetkedvelők körében.
(Kiemelt képünk forrása: Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda hivatalos Facebook oldala)