A dísztribün előtt sorfalat álló, a naptól kissé hunyorgó munkásőrök egy régi május elsején. Nyakukban nem géppisztoly lóg, hanem csőre töltött fényképezőgép. Egy másik fotón a főváros köztisztasági szakembere egy tömlő segítségével mosdatja a Lenin-szobrot. A télikabátos bronz Lenin megadóan tűri.

A világ valamennyi jelentős színpadán megfordult, számos nemzetközi djjal elismert Louise Alder koncertezik vasárnap a Budapest Music Center színpadán a Budapesti Vonósokkal.

Április 26-án mutatják be a Radnóti Színházban Spam operett címmel Tasnádi István új darabját, amelyet a teátrum direktora, Bálint András felkérésére írt. A produkció Rudolf Péter irányításával készül, aki először dolgozik rendezőként a Radnótiban.

Földes László Hobo harminchárom évesen kezdett zenélni. Csaknem negyven esztendeje alakult meg a Hobo Blues Band, kultfilmmé vált a Szomjas György rendezte Kopaszkutya, amelyben a zenekar tagjai mellett Allen Ginsberg költő is szerepelt. Hobo fellépett színházi előadásokban, számos könyve is megjelent.

A Magyar Tudományos Akadémia idén is bormustrát hirdetett Az MTA bora cím elnyeréséért. A nyertes italok egy éven át lehetnek a tudós társaság rendezvényeinek hivatalos borai. A bíráló bizottságnak akadémikusok mellett tagja volt Niszkács Miklós is, az esemény szakmai partnerének, a Magyar Borakadémiának az alelnöke, számos sikeres gasztronómiai és boroskönyv szerzője. Arról is kérdeztük: valóban akadémiai szintre jutott-e a honi borászat?

A kritika rendre elismeréssel jegyzi meg róla: könnyedebb szerepeit is intellektuális igénnyel formálja meg. Ő maga abban hisz, hogy a színház lényege a katarzis. Az Érdemes Művész tizenhat évad után a Radnóti Színháztól tavaly átszerződött a Tháliához, vendégként pedig más teátrumokban is játszik. A Centrál Színház Jó emberek című előadásában sikeres orvost alakít, aki a proletársorból kikerülve már csak mímeli a szolidaritást.

Az én Borbély Szilárdom című esten a debreceni Csokonai Színház stúdiószínházában barátok, pályatársak, kollégák emlékeztek a napokban felolvasásokkal, személyes történetekkel a József Attila-díjas, babérkoszorús íróra, költőre. Műveivel, tragikus életével és halálával súlyos örökséget hagyott ránk.

Akáctelek nincs a térképeken. (Eddig!) Mert teremtett világ csupán, s megindító módon a fair playé. Itt mindenki igyekszik tisztességesnek lenni/látszani. Az élőhely humán természetrajza is biztató. Otthon vagyunk benne, mint tengerben a csepp. Nem is szabdalja lakói táborát árok, nem keríti szekérvár.

A produkció 2013-ban (az írónő halálának 10. évfordulója alkalmából) hatalmas sikerrel debütált a Katona József Színház Sufnijában, majd ismét sikerrel vizsgázott 2014-ben a Marczi Közösségi Tér nagy színháztermében.

A 168 Óra segítségét kérték neves írók, költők, köztük Várady Szabolcs, Gergely Ágnes, Lukácsy András és Sumonyi Zoltán. Mindannyian Vas István és felesége, Szántó Piroska barátai voltak. Úgy fogalmaztak: aggódnak a házaspár hagyatéka miatt. Szántó Piroska festőművész több száz művét, valamint az I. kerületi Várkert rakparton lévő nagy lakásukat is a Szombathelyi Képtárra hagyta 1992-ben. Feltételül szabta azonban: a lakást emlékmúzeumként működtessék tovább. Csakhogy több mint két éve az emlékhely bezárt. „Lassan minden tönkremegy ott” – írták lapunknak küldött levelükben az aggódó barátok. Mi meg utánajártunk, mi történt e két jelentős alkotó hagyatékával.

Nemes Jeles László Saul fia című alkotása az egyetlen kelet-európai és az egyetlen első film a május 13. és 24. között megrendezésre kerülő 68. cannes-i filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában, amelyben a nagy európai és amerikai visszatérők mellett néhány kevésbé ismert eredeti rendező is versenyezhet az Arany Pálmáért.

A cím félre- vagy legalábbis egykettedre vezető. Mert igaz lehet ugyan, hogy a szentendrei Erdész Galériában látható Tóth György-kiállítás ihlető múzsái és alanyai egytől egyig magyarok, de azért fő tevékenységük nekik is az alkotás.

Balaton Method címmel mutatták be nemrég az első magyar közösségi finanszírozásból készült filmet. A filmhez az Indiegogo.com nevű nemzetközi startupoldalon kezdték gyűjteni a pénzt. Az alkotók három hónapot adtak maguknak arra, hogy kiderüljön: összejön-e a forgatás előkészületeihez szükséges tízezer euró. Amit a száztizennégy adakozó időre össze is dobott.

A lakásszínház különleges műfaj. Nálunk meg különösen az. (Különösen különleges.) Magyarországon nemcsak a titokzatosság és a bennfentesség érzete kapcsolódik hozzá, hanem – története okán – van egy kis politikai aurája is: hiszen a lakásszínházi események néhány évtizede még mindig a tűrés és a tiltás közötti mezsgyén zajlottak, nem ritkán az utóbbiban végződve. (Az ötven fölöttiek emlékezhetnek még a Halász Péter-társulat vagy az első Orfeo történetére talán.)

A Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) vezetése nem fogadta el, hogy az idei zsűriben Csáki Judit is részt vegyen a Színházi Kritikusok Céhétől. A POSZT-nak két szakmai tulajdonosa van: a Magyar Színházi Társaság (ők képviselték a Színházi Kritikusok Céhét) és a Magyar Teátrumi Társaság, amelynek Vidnyánszky Attila az elnöke.

Sukorón, a Borjúvölgy kétszáz éves történelmi pincesorán felavatták Az öreg borász című szobrot. A vasból és acélból készült mű Barbácsi Simon Gábor képzőművész, borász, és Jankovics István alkotása.

Tipikus „folytatásfilm”: szórakoztató rókán nem maradhat lenyúzatlan bőr. Egy valamennyire is sikeres mű el nem viheti az irháját, hanem új s újabb történetek forrásává lesz. (Most ugyancsak beígérték a harmadik részt, ha jól értettem.)