Woody Allen úrnak
Amerika

Tisztelt Művész Úr!
Születésnapja alkalmából gratulálunk. Stop. Abba ne hagyja! Stop.
Közönség

Nála megvalósul a szintézis, a disznózsírban sült portugál halat nemcsak kiegyensúlyozza a tengeri sün rózsaszínű ikrája máltai majonézben, de fel is tételezi. A népi–urbánus kiegyezés azonban csak az alap: Lakoma című sorozatának második, az olasz konyhákról szóló szakácskönyvében is egy szarkasztikus, liberális elme nyilatkozik meg, aki az eltűnő, feledésbe menő ízek hiányát is jogosan írja a vesztébe rohanó világ számlájára. Váncsa Istvánt kérdeztük.

„Szerte nézett s nem lelé...” – keseregte a Himnusz. És mert a história folyton vegzált bennünket, Zalán tán szégyenletes, de hasznos példáját gyakran kellett trappolva követnünk. Nemegyszer omlottak ránk azok a díszletek, amelyek között éltünk. (A neobarokk statikája nem bírta.)

December 18-án mutatják be a Szkénében Szép Ernő Emberszag című regényének színpadi változatát a Szkéné, a Vádli Társulás és a Füge Produkció közös előadásában.

Albánia címerében fekete mező felett vörös sas repked. A gyász és a vér színeit e könyv rózsaszínű leírásai szelídítik tündérmeséssé. Ugyanis a tiranai trónra 1938-ban egy magyar grófnőt hívott meg a kalandos életű Zog király. Igaz, nem afféle mezei komtesszről beszélünk.

Tudják-e, például, hol született Ráday Imre? Hát a Ráday utcában: ma már emléktábla hirdeti a helyet. És azt, hogy melyik országban élt és szerepelt a háború első éveiben? Hollandiában, ahonnan 1941-ben hazajött, hogy le ne késse végleg az életveszélyt, az illegalitás mámorát.

Tizenhat egész estés animációs film, köztük Az oroszlánkirály alkotójától A próféta és A John Malkovich-menet forgatókönyvírójától az Anomalisa című produkció, valamint számos rövid animáció várja a ma kezdődő, 13. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál közönségét.

A Halál Budán című könyve a napokban jelenik meg. A kulissza történelmi. A főszereplő is valós: az olasz Michele d’Aste császári tiszt, hadmérnök, aki naplót írt Budavár 1686-os ostromáról. A regény a barokk korában játszódik, az illúziók, a túlzott pózok századában. Mindeközben Európa retteg az idegenektől, a magyarok viszont privát alkukat kötnek a törökökkel. Péterfy Gergely azt mondja: a magyar történelemírás számára komoly nehézség, miként beszélje el azt a kellemetlen valóságot, hogy mi magunk voltunk a törökök.

„Akit az istenek szeretnek, örökre meghagyják gyereknek” – hirdette Heltai Jenő, hetven fölött, halálra szánt háborús üldözöttként is: és, minthogy őt valóban szerették az istenek, hisz elhalmozták tehetséggel, így is élt.

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 1993-ban az akkori kulturális államtitkár, Fekete György közreműködésével alakult meg. Az alapítók célja szerint a hangsúlyozottan szakmai szervezet átvette a kultúra támogatását a politikától. Az alap költségvetéséből felhasználható miniszteri keret, illetve a szakmai kollégiumok elfogultsága miatt már tíz éve is sok kritika érte az NKA működését. Minap pedig az Országgyűlés elé került egy törvényjavaslat: a pályázatokat elbíráló kollégiumi tagok kijelölési jogát ezentúl egyharmad arányban a kormány, egyharmad arányban a Fekete György elnökölte Magyar Művészeti Akadémia gyakorolhatja, és csupán a maradék harmadban a szakma. Vagyis a törvény elfogadása esetén a kormány és az MMA a szakma kizárásával dönthet arról, mit támogat a kultúrában. A 168 Óra Radnóti Sándor Széchenyi-díjas filozófust, kritikust kérdezte, miként alakulhatott ki a mostani helyzet és mit hozhat a jövő.

Koncz Zsuzsa énekesnő vehette az életműdíjat, de a színház- és filmművészet, a tánc, a zene és a képzőművészet kategóriájában is elismeréseket adtak át pályájuk elején álló fiataloknak a Gundel Művészeti Díj hétfő esti budapesti díjátadó gáláján.

Gyermekeik elmondásaiból és a hírekből biztosan tudják, hogy sok baj van a közoktatásban. No, nem mintha valaha is tökéletes lett volna az oktatás, de az elmúlt években végrehajtott reformok jelentősen megnehezítették a mindennapokat.

Komlósi Csaba, a Lehet Más a Politika (LMP) kulturális szakszóvivője szerint Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke még nagyobbat álmodhat, mert szállodát „vizionál” az akadémia „látható működést nem produkáló” kutatóintézetének.

Bár előfordult, hogy félműveltek összekeverték Einsteinnel, valójában mégis világhírűnek tekinthették első három filmje (Sztrájk, Patyomkin páncélos, Október) után.