Madárinfluenza: ha ez megtörténik, úgy újabb szomorú időszak várhat a világra
A madárinfluenza egyelőre nem okoz problémát Európában, azonban ha a betegség keveredne a szezonális influenza kórokozóival, úgy a két a vírus génjei újrarendeződhetnek, ezzel egy teljesen új variánst létrehozva.
Kifejezetten veszélyessé válhat a madárinfluenza, ha összekeveredik az influenzával – írja a 24.hu a Live Science cikkére hivatkozva. Eszerint a H5N1 vírus jelenleg nem képes emberről emberre terjedni, így nem áll fent járvány kockázata, ez azonban megváltozhat. A lap felidézi, a kórokozót jelenleg kizárólag állatoktól tudják elkapni az emberek, Európában azonban egyelőre nincs tudomásunk fertőzött személyekről. Amerikában viszont egyre több a megbetegedés.
Fontos hangsúlyozni viszont, hogy emberről emberre sem képes terjedni a vírus, ezért a szakértők alacsony kockázatú kórokozóként tartják számon.
Az influenza mindent megváltoztathat
Vasso Apostolopoulos immunológus szerint ugyanakkor van esély arra, hogy mindez megváltozzon. A hideg hónapok beköszöntével ugyanis megérkezik a szezonális influenzajárvány is, ami lehetőséget biztosít a madárinfluenza további fejlősédének. A szakember elmondta, ha valaki egyszerre fertőződik meg H5N1-el és szezonális influenzával, a két a vírus génjei újrarendeződhetnek, ezzel egy teljesen új variánst létrehozva.
„Egy új, rendkívül virulens variáns megjelenése akár járványhoz, sőt pandémiához is vezethet”
– jelentette ki a szakértő, megjegyezve: hasonlóképpen kezdődött a 2009-es sertésinfluenza (H1N1) világjárvány is.
Az emberre is veszélyes lehet a madárinfluenza
Amint arról a 168.hu is beszámolt, a madárinfluenza világszerte eddig több mint 200 emlősfajt fertőzött meg, és egyre közelebb kerül az emberhez. Az eddig ismert emberi megbetegedések 52 százaléka végződött halállal.
A madárinfluenza a természetben előforduló influenzavírusok legnagyobb csoportja, aminek számos különféle törzse van. Ezeket a H és N betű különféle számkombinációival nevezik el. A jelenlegi problémát a H5N1 altípus okozza, amely elsősorban a szárnyasokra veszélyes.
A bélrendszerükben replikálódik, és az ürülékükkel jut a külvilágba, majd ahogy a „madárpiszok” kiszárad, felporzik, más madarak légzőszervébe kerül, onnan a beleikbe és kezdődik elölről a folyamat.
Számunkra akkor válik először ártalmassá, amikor a fertőzött vadmadár egy baromfitartó telep fölött pottyant, és a vírus bekerül az állományba.
A betegség emberre csak akkor terjed át, ha valaki sokáig és nagyszámú kórokozónak van kitéve.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Pixabay)