Madárinfluenza: ismét szedi az áldozatait a rettegett kór Magyarországon

Ismét megjelent a rettegett madárinfluenza Magyarországon. A vadmadarak közvetítésével gyorsan terjedhet a fertőzés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a szigorú járványügyi intézkedések következetes betartását hangsúlyozza. 

2024. október 1., 11:02

Szerző:

A magas patogenitású madárinfluenza vírus H5N1 altípusát mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Hajdú-Bihar és Fejér vármegyében elhullott nyári ludakból. A vírus újbóli megjelenése miatt a hatóság hangsúlyozza a járványvédelmi intézkedések szigorú és következetes betartásának fontosságát.  A vadmadarak közvetítésével ugyanis az ország bármely pontján megjelenhet a vírus, így a járványügyi fegyelem továbbra is országszerte kiemelt fontosságú – írta meg az Infostart.

A szabályok szerint a baromfikat zárt helyen kell etetni, itatni, valamint a takarmányt és az állatok almozására használt anyagokat is zárt helyen kell tárolni. A vírus vadon élő madárról baromfira történő terjedésének elkerülése érdekében kiemelt jelentőségű a szárnyasok és vadon élő madarak találkozási lehetőségének minimálisra csökkentése.

A Nébih felhívja az állattartók figyelmét, hogy egy újabb madárinfluenza-járvány megelőzése érdekében mindent meg kell tenni.

Az emberre is veszélyes lehet a madárinfluenza

Amint arról a 168.hu is beszámolt, a madárinfluenza világszerte eddig több mint 200 emlősfajt fertőzött meg, és egyre közelebb kerül az emberhez. Az eddig ismert emberi megbetegedések 52 százaléka végződött halállal.

A madárinfluenza a természetben előforduló influenzavírusok legnagyobb csoportja, aminek számos különféle törzse van. Ezeket a H és N betű különféle számkombinációival nevezik el. A jelenlegi problémát a H5N1 altípus okozza, amely elsősorban a szárnyasokra veszélyes.

A bélrendszerükben replikálódik, és az ürülékükkel jut a külvilágba, majd ahogy a „madárpiszok” kiszárad, felporzik, más madarak légzőszervébe kerül, onnan a beleikbe és kezdődik elölről a folyamat. Számunkra akkor válik először ártalmassá, amikor a fertőzött vadmadár egy baromfitartó telep fölött pottyant, és a vírus bekerül az állományba.

A betegség emberre csak akkor terjed át, ha valaki sokáig és nagyszámú kórokozónak van kitéve. 

A jelenlegi állás szerint a WHO 2003 és 2024 között 889 humán esetről szerzett tudomást a világ 23 országában, ebből 463 volt halálos. A madárinfluenzák mortalitása tehát 52 százalék. Ennél is súlyosabb probléma viszont, hogy a vírus megállás nélkül, folyamatosan változik: minél többször ugrik át emberre, annál nagyobb esélyt adunk a madárinfluenza emberre specializálódott változatának kialakulására.

A jelenlegi állás szerint emlősökben egyelőre a vírust hordozó madár nyers elfogyasztása okozhat megbetegedést. A tetemek vonzzák a ragadozókat, amelyek az utóbbi években tömegesen betegszenek meg és pusztulnak el fajtól függetlenül minden kontinensen. Akár tovább is adhatják a kórokozót. S minél több emlősben és minél hosszabb ideig cirkulál a vírus, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki egy kifejezetten emlősökhöz szokott, akár köreikben terjedő változat, vagyis egy jókora ugrás az emberi madárinfluenza felé.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)