Újabb embert fertőzött meg a madárinfluenza
Idén már a negyedik emberi madárinfluenza-fertőzést regisztrálták az Egyesült Államok területén.
Újabb embert fertőzött meg a madárinfluenza. A coloradói közegészségügyi hivatal szerdai bejelentése szerint egy felnőtt férfinél hozott pozitív eredményt a laboratóriumi tesztelés madárinfluenzára. A beteg enyhe panaszokkal, közte kötőhártya-gyulladással fordult orvoshoz – írja a Reuters hírügynökség. Mivel egy tehenészet alkalmazottjaként dolgozik, közeli kontaktusban van szarvasmarhákkal, amelyek körében több járványkitörést is regisztráltak az utóbbi hónapokban az amerikai hatóságok.
Március óta ez a negyedik eset, hogy embernél mutatták ki a fertőzést az Egyesült Államokban, és eddig minden érintett tehenészetek dolgozói közül került ki. Az első két esetben szintén kötőhártya-gyulladás volt a vezető tünet, míg a harmadik beteg enyhe légzőszervi panaszok miatt kért orvosi segítséget. A mostani, negyedik megbetegedés tényét az amerikai járványügyi hivatal (CDC) is igazolta, hozzátéve, hogy ezzel együtt a madárinfluenza jelentette kockázat továbbra is alacsony a lakosságra nézve.
A madárinfluenza vírusa eddig 12 amerikai állam összesen 139 tejtermelő gazdaságában ütötte fel a fejét. E járványkitörések közül 27-et Colorado államban jegyeztek fel.
Ahogyan azt korábban megírtuk, a WHO 2003 és 2024 között 889 humán esetről szerzett tudomást a világ 23 országában, ebből 463 volt halálos. A madárinfluenzák mortalitása tehát 52 százalék. Ennél is súlyosabb probléma viszont, hogy a vírus megállás nélkül, folyamatosan változik: minél többször ugrik át emberre, annál nagyobb esélyt adunk a madárinfluenza emberre specializálódott változatának kialakulására.
Kemenesi Gábor virológus ugyanakkor leszögezte: „erről még szó sincs, ami történik, az egyelőre csak a tudomány számára ad okot >>aggodalomra<<.” A jelenlegi állás szerint ugyanis emlősökben egyelőre a vírust hordozó madár elfogyasztása (nyersen) okozhat megbetegedést. A tetemek persze az ingyen ebéd ellenállhatatlan ígéretével vonzzák a ragadozókat, amelyek az utóbbi években tömegesen betegszenek meg és pusztulnak el fajtól függetlenül minden kontinensen. Akár tovább is adhatják a kórokozót. S minél több emlősben és minél hosszabb ideig cirkulál a vírus, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki egy kifejezetten emlősökhöz szokott, akár köreikben terjedő változat, vagyis egy jókora ugrás az emberi madárinfluenza felé.
A betegség emberről emberre való átadása ugyanakkor még nem történt meg, ám a közvetlen közelünkben élő emlősöknél igen: 2024 áprilisára az Egyesült Államok nyolc államában összesen 28 szarvasmarhafarmon mutatták ki a fertőzést, és már két ember betegedett meg a marhák közvetítésével. „A H5N1 adaptációja az emlősökhöz még mindig csak a tudomány figyelmére érdemes, a közvéleményt fizikailag nem érinti” – hangsúlyozta Kemenesi Gábor.
A madárinfluenza a természetben előforduló influenzavírusok legnagyobb csoportja, aminek számos különféle törzse van. Ezeket a H és N betű különféle számkombinációival nevezik el. A jelenlegi problémát a H5N1 altípus okozza, ami a madarak közt cirkulál. A bélrendszerükben replikálódik, és az ürülékükkel jut a külvilágba, majd ahogy a „madárpiszok” szárad, felporzik, más madarak légzőszervébe kerül, onnan a beleikbe és így tovább. Számunkra akkor válik először ártalmassá, amikor a fertőzött vadmadár egy baromfitartó telep fölött pottyant, és a vírus bekerül az állományba.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Pixabay / birgl)