Embernek maradni

December 18-án mutatják be a Szkénében Szép Ernő Emberszag című regényének színpadi változatát a Szkéné, a Vádli Társulás és a Füge Produkció közös előadásában.

2015. november 26., 21:10

Szép Ernő művét Szikszai Rémusz formálta színdarabbá, ő az előadás rendezője is. Szép Ernő három alakban megjelenő karakterét Fodor Tamás, Tóth József és Kovács Krisztán alakítja. A konferanszié szerepében Simkó Katalin, zenészként pedig közreműködik Monori András.

Szép Ernő Emberszag című regénye 1944 októberében játszódik. A mű kapcsán fogalmazta meg egy írásában a Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Réz Pál: „1944 iszonyatának szinte naplószerű, szubjektív, de minden részletében pontos krónikája. Szép Ernő alig három hét eseményeit beszéli el, szól a csillagos házról, ahová költöznie kellett, majd arról, hogy szenvedő társaival együtt sáncot ásni hurcolják, éheztetik, kínozzák, megalázzák. Csupa szörnyűség, amit elmond, de mintha csak csevegne, mintha normális eseményekről beszélne.”

Szikszai Rémusz a 168 Órának elmondta: a darabban megfogalmazódó gondolatok valójában korfüggetlenek. A rendező idézte Szép Ernő néhány mondatát: „Ez a legnagyobb szenvedés, amit az ember intelligenciájára mértek. Ezt a sűrű butaságot nyelni, ezt a mocsok ködöt színi levegő helyett, a hazugságot, a butítást, a butaságot. Tűrni tehetetlenül, hogy züllesztik ennek a tehetséges országnak az elméit, hogy sorvasztják itt el az értelmet, a humort, a szellemet.”

Arról is beszélt Szikszai, hogy jelenünkben ugyancsak nyilvánvalóak azok a történések, amelyek kapcsán naponta szembesülünk a kérdéssel: képesek vagyunk-e végletes helyzetekben is emberek maradni?

2024. október 15., 16:58

Ellenállt a kódfejtőknek, évszázadok óta őrzi titkát, és azok a tudósok, akik kapcsolatba kerültek vele, különös balsors áldozatai lettek. Az ismeretlen nyelven írott középkori alkímista kézirat a mai napig megfejthetetlen rejtély. De mitől olyan különleges a Voynich-kézirat?