Az első pofonnál elkapjuk a fejünket. A másodiknál megcsóváljuk. A harmadiknál lehorgasztjuk: beletörődünk. Hervasztó film, sok bajjal.

Nyerges András balzaci eltökéltséggel és változatlan alkotókedvvel írja a huszadik századi Magyarország Emberi színjátékát. Regényfolyamának újabb darabja a Reciprok címet viseli, s legkedvesebb korszakába, a hatvanas évek elejére kalauzol el bennünket. (A regények egyébként a negyvenes évek közepétől a kilencvenesig pásztázzák végig a magyar társadalom történetét, de a derékhad azért a hatvanas évekre fókuszál.)

Arany Aréna-életműdíjjal tüntették ki a Pulai Filmfesztiválon Mészáros Mártát. A rendezőnő azonban előretekint: már az utómunkálatoknál tart Aurora Borealis című új filmje, és a csütörtökön megjelenő 168 Órának adott interjúban egy újabb nagy tervéről is beszélt.

Kiheverték a vasárnapi boltzárat a nagyobb üzletláncok, a Sparnál a forgalom már nagyon közel van a törvény bevezetése előtti időszakéhoz, más láncoknál is hasonló folyamatokról számoltak be – írja a . A pótlékok és a plusz pihenőnap ügye viszont még nem rendeződött.

Esterházy Péter olyan fénylő és saját pályáján ívelő csillag, emelkedő üstökös volt, akit „nem lehet és nem is szabad befogni” – hangsúlyozta Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a Kossuth-díjas író gyászmiséjén kedden a Veszprém megyei Gannán, a család hagyományos temetkezési helyén.

Az a megtiszteltetés ért, hogy a kiállítás kurátora, Németh László Sándor (civilben a levéltár főosztályvezetője) magára vállalta kalauzolásomat. A Nyomot hagytak. Évszázadok – Személyiségek – Aláírások című tárlat eredetileg húsz fontos személyiség manuscriptuma köré szerveződött, s azt tekintette volna át, hogyan változott az aláírás szerepe évszázadok során, de sokkal több lett annál.

A Szeget szeggel nem tartozik sem a legjobb, sem a legismertebb Shakespeare-darabok közé; a sztori kissé bonyolult, bőven megszórva a shakespeare-i panelekkel, a probléma viszont nagyon is egyszerű: a hatalom természete. Maga az örökérvény.

Mondjunk nagyot: akár egy utcasarkon is le lehet állítani a kamerát, aztán az „alkotás”, a végeredmény már csak vágóasztal-kapacitás kérdése. No de mégis érdemesebb odatenni a szerkentyűt, ahol történik valami. Például mert itt láthatók az európai művészet klasszikus emlékei. A MŰVEK, csupa nagybetűvel, olyanok, amiket meg kell őriznünk, nem a múltnak, hanem a jövőnek.

A Stauffenberg famíliát a 13. században említik először a délnémet krónikák. A nevet azonban a történelemkönyvekbe Claus Philipp Maria gróf írta be, aki vállalta, hogy elteszi láb alól Adolf Hitlert. Vakmerő tette kudarcba fulladt. Peter Emmes, a német nagykövetség ügyvivője arról beszélt a Stauffenbergről az Andrássy Egyetemen rendezett tanácskozáson és kiállításmegnyitón, hogy éppen a náci erőszaknak áldozatul esett kelet-közép-európaiaknak fontos emlékezniük: szembe lehet és kell szállni az önkényuralommal. A Stauffenberg-emlékkiállítást Sopronban, Pécsett és másutt is bemutatják.

Könyv formájában is megjelent vasárnap, és az előrendeléseket tekintve minden eddigi rekordot megdöntött Nagy-Britanniában a legújabb Harry Potter-történet, amelyet néhány hete színdarabként ismerhettek meg a rajongók.

Már az induláskor elakadunk a füzesabonyi vasútállomáson. A hangosbemondó kezdetben csak tizenöt perc késésről beszél, majd szelíden arról tájékoztat, hogy vonatunk műszaki okok miatt bizonytalan ideig meg sem érkezik. És hogy az utasok legyenek türelmesek, mert hamarosan vonatpótló buszok visznek minket Tiszafüred és Debrecen felé.

Janne Teller dán író a Semmivel lett világhírű. Ifjúsági regénye Dániában eleinte ellenszenvet váltott ki, aztán elnyerte vele a kulturális minisztérium díját, s mára kötelező olvasmány az ottani iskolákban. Korunk Zabhegyezőjeként is említik a művet. A Minden című kötete pedig tavaly jelent meg magyarul. Novellái morálírások. A 168 Óra Janne Tellert a Ha háború lenne nálunk című esszéje kapcsán is kérdezte, amely elsősorban a fiatalokhoz szólva mutatja be, mi lenne, ha az európaiknak kellene saját hazájukból elmenekülniük.