A gannai templomban búcsúztatták Esterházy Pétert

Esterházy Péter olyan fénylő és saját pályáján ívelő csillag, emelkedő üstökös volt, akit „nem lehet és nem is szabad befogni” – hangsúlyozta Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a Kossuth-díjas író gyászmiséjén kedden a Veszprém megyei Gannán, a család hagyományos temetkezési helyén.

2016. augusztus 2., 15:16

Búcsúzik egy nemzet, egy nép a sorsával azonosuló írójától és gondolkodójától – mondta a pannonhalmi főapát a templomot és az előtte lévő parkot is megtöltő tömeg előtt tartott búcsúztató beszédében.

„Esterházy Péter újjáteremtett szavakban tudta elmondani a teremtés kimeríthetetlen valóságát és tragédiáját, gyönyörűségét és ellentmondásosságát. Játékos szelleme, gazdag lelke szétfeszítette megszokott szavainkat” – fogalmazott Várszegi Asztrik, aki szerint Esterházy Péter szavai egyszerre szóltak a teremtő Isten gazdagságáról, az ember életéről, sorsáról, élvezeteiről és fájdalmáról.

„Írása egyszerre volt briliáns irodalom és egy nemzet nyelvének megdicsőülése” – jelentette ki. Hozzáfűzte: Esterházy Péter „nemcsak a vér, hanem a lélek és a szellem arisztokratája is volt”.
„Örökségét meg kell ismernünk, fel kell fedeznünk és élnünk is kell belőle” – fogalmazott a főapát.

A Kossuth-díjas író 66 éves korában, július 14-én hunyt el hasnyálmirigyrák következtében. Földi maradványait a szertartás részeként szűk családi körben helyezték el az altemplomban található családi kriptában.

A latin nyelvű gyászszertartáson részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, valamint több politikus is. Jelen volt Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke és a szervezet igazgatója, Keresztury Tibor; Szőcs Géza, a magyar Pen Club elnöke, valamint több kiadó vezetője is.

Részt vettek a gyászmisén Esterházy Péter pályatársai, Dragomán György, Németh Gábor, Végel László, Konrád György, Spiró György, Mécs Imre és Szabó T. Anna, valamint Jelenits István teológus, irodalomtörténész, Törőcsik Mari és Mácsai Pál színművész, Muhi András filmrendező, Dés László és Földes László (Hobo) zenészek.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.