A hibakusáké a Nobel-békedíj 2024-ben
2024-ben a Nobel-békedíj a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás túlélőinek szervezetét, a Nihon Hidankjot illette.
A norvég Nobel-bizottság úgy döntött, hogy a 2024-es Nobel-békedíj a Nihon Hidankyo japán szervezetet illeti. A hirosimai és nagaszaki atombomba túlélőinek – japánul hibakusáknak – ez az alulról szerveződő mozgalma kapja a békedíjat a nukleáris fegyverektől mentes világ elérése érdekében tett erőfeszítéseiért, valamint azért, mert tanúvallomásokon keresztül demonstrálja, hogy soha többé nem szabad nukleáris fegyvereket használni – áll a bizottság közéleményében.
A Nobel-békedíj üzenete: soha többé nukleáris fegyvereket!
„A hibakusák a békedíjat a nukleáris fegyverektől mentes világ elérése érdekében tett erőfeszítéseikért és azért kapják, mert tanúvallomásokkal bizonyították, hogy soha többé nem szabad nukleáris fegyvereket használni”
– áll az indoklásban.
Az 1945. augusztusi atombombatámadásra válaszul egy globális mozgalom jött létre, amelynek tagjai fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris fegyverek használatának katasztrofális humanitárius következményeire. Fokozatosan egy erőteljes nemzetközi norma alakult ki, amely erkölcsileg elfogadhatatlannak bélyegzi a nukleáris fegyverek használatát. Ez a norma „nukleáris tabu” néven vált ismertté. A hibakusák tevékenysége nagyban hozzájárult a nukleáris tabu fenntartásához.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Kultúra
2024. október 10., 14:15
Október 10-én jelentette be a Svéd Akadémia, hogy 2024-ben a dél-koreai írónő, Han Kang kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.
Tech-Tudomány
2024. október 9., 14:45
2024-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a kémiai Nobel-díj által ismerte el David Baker, Demis Hassabis és John M. Jumper munkásságát.
Tech-Tudomány
2024. október 9., 13:12
A mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos modell megalkotói, John Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója kapta 2024-ben a fizikai Nobel-díjat.
Joergen Watne Frydnes, a Norvég Nobel-bizottság elnöke elismerte, hogy bár 80 éve nem vetettek be nukleáris fegyvereket háborúban, mégis arra figyelmeztetett, hogy a nukleáris fegyvereket használó országoknak nem szabadna fontolóra venniük a nukleáris fegyverek bevetését.
„A mai nukleáris fegyverek sokkal nagyobb pusztító erővel rendelkeznek. Milliókat ölhetnek meg, és katasztrofális hatással lennének az éghajlatra. Egy nukleáris háború elpusztíthatná civilizációnkat. Ezért riasztó, hogy ma a nukleáris fegyverek használata elleni tabu nyomás alatt áll”
– mondta a sajtótájékoztatón.
A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor, 1896-ban Norvégia még Svédországhoz tartozott, és vélhetőleg Nobel ezért rendelkezett így, de végakaratában nem indokolta döntését. A díjat adományozó bizottság öt tagját a norvég parlament, a Storting nevezi ki, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai, valamint az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.
A Norvég Nobel-bizottság tájékoztatása szerint a díjat 1901 óta 104-szer osztották ki, 111 személynek és 27 szervezetnek ítélték eddig oda, és két olyan szervezet is volt, amely egynél többször nyerte el az elismerést. Idén 286 jelölt volt a Nobel-békedíjra.
(Kiemelt képünk: A norvég Nobel-bizottság vezetője, Jørgen Watne Frydnes pózol egy mobiltelefonnal, amelyen a 2024-es Nobel-békedíj nyertese, a Nihon Hidankyō japán szervezet logója látható a Norvég Nobel Intézetben tartott sajtótájékoztatón Oslóban, Norvégiában Fotó: Javad Parsa / NTB / AFP)
