Kémiai Nobel-díj járt a fehérjék szerkezeti kódjának feltöréséért
2024-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a kémiai Nobel-díj által ismerte el David Baker, Demis Hassabis és John M. Jumper munkásságát.
Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bizottsága bejelentette, hogy David Baker a fehérjék számítógépes tervezésért, Demis Hassabis és John M. Jumper a fehérjeszerkezetek előrejelzéséért kapta az idei kémia Nobel-díjat. A Nobel-díj alapítója Alfred Nobel svéd kémikus, feltaláló. Ő találta fel a dinamitot és a gyutacsot. Az útépítések, alagútépítések munkálatai során alkalmazott dinamitból hatalmas vagyonra tett szert. Úgy végrendelkezett, hogy a tudomány legnagyobb eredményeinek díjazására e vagyonra alapozva hozzanak létre egy alapítványt. A Nobel-díj ma is az egyik legrangosabb tudományos elismerés.
A tudósok a „lehetetlen mutatványért" cserébe Nobel-díj nyertesek lettek
„Feltörték a fehérjék elképesztő szerkezetének kódját. A 2024-es kémiai Nobel-díj a fehérjékről, az élet zseniális kémiai eszközeiről szól. David Bakernek sikerült az a szinte lehetetlen mutatvány, hogy teljesen újfajta fehérjéket építsen fel. Demis Hassabis és John Jumper mesterséges intelligenciamodellt fejlesztett ki egy 50 éves probléma megoldására: a fehérjék összetett szerkezetének előrejelzésére” – idézi a Telex a Nobel-díj bizottság közleményét.
A természetes fehérjék húsz aminosavból épülnek fel, és ezeket az aminosavakat gyakran az élet építőkockáinak is nevezik. Ezeket a kockákat használva Baker 2003-ban tervezett meg egy olyan fehérjét a Rossetta nevű számítógépes szoftverével, amely semmi máshoz nem volt hasonlítható. Később kutatócsoportja egymás után tervezett fehérjéket, amelyeket gyógyszerekként, vakcinaként, nanoanyagokként vagy apró szenzorokként tudtak felhasználni. Bakerék az egész tudományos közösséget is támogatták további kutatásokban azzal, hogy a Rosetta kódját közkinccsé tették, és a szoftver fejlesztésével új alkalmazási területek felé nyitottak – írja a lap.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Tech-Tudomány
2024. október 9., 13:12
A mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos modell megalkotói, John Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója kapta 2024-ben a fizikai Nobel-díjat.
Életmód
2024. október 7., 12:59
Önkénteseket keres a Krausz Ferenc által vezetett kutatóközpont. Az ideális jelölt 50 év feletti, magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, dohányzik vagy sok éven keresztül dohányzott. S hogy miért? Mert az ő esetükben lehet a legnagyobb a hozadéka annak, ha idejekorán észlelik akár a rák kialakulását.
A kutatók az 1970-es évek óta próbálták a fehérjék szerkezetét aminosav-szekvenciákból megjósolni, de nagyon sokáig nem jártak eredménnyel. Négy évvel ezelőtt viszont sikerült az áttörés.
Demis Hassabis és John Jumper az AlphaFold2 mesterséges intelligencia modelljük segítségével az összes emberi fehérje szerkezetét kiszámították. mellett gyakorlatilag az összes olyan 200 millió fehérje szerkezetét is megjósolták, amelyet a kutatók eddig a Föld élőlényeinek feltérképezése során fedeztek fel.
A Google DeepMind nyilvánosan is elérhetővé tette az AlphaFold2 kódját, és bárki hozzáférhet. A MI-modellt 2024 októberéig több mint kétmillióan használták 190 országból.
A 2024-es fizikai Nobel-díjat John Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért. Az orvosi Nobel-díj nyerteseinek nevét hétfőn hozták nyilvánosságra, azt Victor Ambrosnak és Gary Ruvkunnak ítélték a mikro-RNS és szabályozó szerepének felfedezéséért.
(Kiemelt képünk: A Nobel-bizottság sajtótájékoztatón jelenti be a 2024. évi kémiai Nobel-díj nyerteseit Stockholmban, Svédországban október 09-én. A 2024. évi kémiai Nobel-díjat David Baker, Demis Hassabis és John Jumper kapta a fehérjetervezés és a mesterséges intelligencia alapú fehérjeszerkezet-előrejelzés terén végzett úttörő munkájuk elismeréseként – közölte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Fotó: Atila Altuntas / ANADOLU / Anadolu via AFP)
