Fizikai Nobel-díjat kaptak a mesterséges intelligencia kutatói

A mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos modell megalkotói, John Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója kapta 2024-ben a fizikai Nobel-díjat.

2024. október 9., 13:12

Szerző:

John Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte a 2024-es fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért – jelentette be kedden, nem sokkal dél előtt a Svéd Királyi Akadémia Nobel-bizottsága. Az orvosi Nobel-díj nyerteseinek nevét hétfőn hozták nyilvánosságra, azt Victor Ambrosnak és Gary Ruvkunnak ítélték a mikro-RNS és szabályozó szerepének felfedezéséért.

Az indoklás szerint Hopfield és Hinton „a mesterséges neurális hálókkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és invenciókért” érdemelte ki az elismerést.

A bejelentésről videófelvételt tettek közzé:

A bizottság közleményében az áll, hogy „John Hopfield olyan asszociatív memóriát hozott létre, amely képes adatokban tárolni és rekonstruálni képeket és más típusú mintázatokat. Geoffrey Hinton olyan módszert talált fel, amely képes önállóan tulajdonságokat találni az adatokban, és így olyan feladatokat elvégezni, mint a képek bizonyos elemeinek azonosítása”.

A fizikai Nobel-díj nyerteseinek munkája nyomán alkották meg a gondolkodó gépeket

A fizikai Nobel-díj nyertesei idén olyan tudósok, akik a gépi tanulás kutatásával a mai mesterséges intelligencia alapjait fektették le a még az 1980-as években.

John J. Hopfield amerikai fizikus 1982-ben végzett döntő kutatást a többrétegű mesterséges neurális hálózatokkal, amelyeket ma Hopfield-hálózatoknak nevezünk. Geoffrey E. Hinton, a Torontói Egyetem professzora Hopfield kutatásaira alapozva fejlesztette a hálózatok struktúráját.

Hopfield és Hinton munkájának eredményeképpen a nem gondolkodó gépek képessé váltak a tanulás és emlékezet funkcióit utánozni. A gépi tanulás mára komoly tudományos eszközzé fejlődött, amivel orvostudományban, csillagászatban, matematikában vagy anyagtudományban érnek el úttörő eredményeket, az akadémiai bizottság emiatt döntött úgy, hogy díjazza a tudósok munkásságát.

Geoffrey Hinton, akit egy kaliforniai hotelben, MRI-vizsgálat előtt ért utol a Nobel-bizottság képviselője, a sajtó kérdéseire válaszolva elmondta, hogy véleménye szerint a mesterséges intelligencia hatása olyan mélyreható lesz, mint az ipari forradalomé volt, sokkal jobb lesz az egészségügy, és az embereknek meg kell szokniuk, hogy náluk okosabb gépekkel élnek együtt. Hozzátette, hogy a potenciális negatív következményekkel is foglalkoznunk kell, különösen azzal, hogy mi történik, ha egy gép kiszabadul az emberi ellenőrzés alól.

A kérdésre, hogy van-e kedvenc mesterségesintelligencia-eszköze, Hinton elmondta, hogy a GPT-4-et gyakran használja tájékozódásra, de a gyakori gépi hallucinációk miatt nem tartja megbízhatónak.

A legrangosabbnak számító tudományos kitüntetést tavaly Pierre Agostini, Anne L’Huillier és Krausz Ferenc kapta fizikában az ultragyors lézertudomány területén végzett úttörő munkájukért, az elektronok elhelyezkedésén alapuló attoszekundumos fizika és kémia megalapításáért.

(Kiemelt képünk: A Nobel-bizottság kihirdeti a 2024. évi fizikai Nobel-díj nyerteseit a stockholmi Karolinska Intézetben tartott sajtótájékoztatón október 8-án, 2024. október 8-án. A 2024. évi fizikai Nobel-díjat John Hopfield és Geoffrey Hinton kapta a mesterséges neurális hálózatokkal végzett gépi tanulás terén végzett munkájáért. Fotó: Atila Altuntas / ANADOLU / Anadolu via AFP)