Karikó Katalin: Nem magamat, hanem a tudományt szeretném népszerűsíteni

Az egyetemen rendezett ünnepségen Karikó Katalin köszönetet mondott kisújszállási tanárainak, az egyetemi oktatóinak és egykori kollégáinak a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. Elmondta, a Nobel-díj bejelentését követő sajtótájékoztató után kutatótársa, Drew Weissman kollégáival elment ünnepelni, ő eljött azonban Szegedre, hogy itt ünnepeljen.

Botka László (Összefogás Szegedért) polgármester átadta Karikó Katalinnak azt a gratuláló könyvet, melyet a tudományos elismerés odaítélése óta több ezer szegedi írt alá. Nagyon kevés olyan ember van a világon, akinek tudományos munkásságát ilyen sokan tisztelik, és aki munkájának jelentőségével ilyen sokan tisztában vannak - mondta a politikus. A polgármester úgy fogalmazott, hogy Karikó Katalin kitartása és embersége erőt adott a szegedieknek. Bejelentette, Szeged legmagasabb épületét, a Bertalan híd lábánál álló 17 emeletes toronyházat a jövőben Karikó Katalin, a város díszpolgára és Szent-Györgyi Albert arcképe díszíti majd.

„Nem magamat, hanem a tudományt szeretném népszerűsíteni”

– jelentette ki Karikó Katalin csütörtökön a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) rendezett sajtóbeszélgetésen.

Az első Nobel-díjas magyar kutatónő úgy fogalmazott, a figyelem általában a filmsztárokra, sportolókra irányul, ki kell használni, hogy most a kutatók, a tudomány került a középpontba. Az elismerések nyomán jelentkező érdeklődés lehetőséget teremt arra, hogy az újságírókkal közösen elkezdődjön a munka annak érdekében, hogy az emberek jobban megérthessék a tudományt, tiszteljék jobban a tudósokat, a tanárokat, az orvosokat.

A járvány idején a kutatók el voltak foglalva a vakcinafejlesztéssel és olyanok jutottak szóhoz, „akik a Facebookon tanulták az immunológiát”. Az emberek, akiknek kérdéseik voltak, nem kaptak választ – mondta a biológus, aki szavai szerint az őszinte kommunikáció híve. Úgy látja, a kutatók és az újságírók közös feladata segíteni az embereket, hogy megérthessék azt, ami körülöttük történik, hogy az, aki érdeklődik, tudományos ismeretekhez juthasson.

A kutató, aki Drew Weissmannal megosztva részesül december 10-én az orvosi-élettani Nobel-díjban az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért, felidézte, 61 éve fedezték föl az RNS-t, 1984 óta képesek a tudósok „egy kémcsőben” RNS-t előállítani, ami bármilyen fehérjét kódolhat. Már 2000-ben megalakultak az első cégek, melyek rákellenes vakcinát szerettek volna fejleszteni az mRNS-technológia segítségével – mondta a szakember, aki ma is ezt tartja az eljárás egyik legfontosabb felhasználási lehetőségének.

Mint mondta, tíz évvel ezelőtt a területtel foglalkozók közül nem gondolta senki, hogy a fertőző betegségek elleni oltás lesz az az első terület, amelyen a megoldás alkalmazást jóváhagyják a hatóságok. Ma a Moderna olyan ritka betegségek kezelését tűzte ki célul, amelyek esetében valamilyen fehérje hiánya okoz elváltozásokat a pácienseknél. Klinikai vizsgálatok folynak olyan genetikai betegségekkel kapcsolatban is, mint a sarlósejtes vérszegénység, de fejlesztenek megoldást a földimogyoró- vagy a poratka-allergia kezelésére is – közölte a kutató.

Arra a kérdésre, vajon megszülettek volna-e az mRNS-alapú vakcinák fejlesztését lehetővé tevő felfedezések, ha Szegeden marad és dolgozik, Karikó Katalin azt válaszolta, előbb vagy utóbb más is fölfedezte volna azokat a megoldásokat, melyeket ők.

A SZTE-vel tervezett együttműködésekről a kutatóprofesszor azt mondta, keresi a lehetőségeket, hogyan kapcsolódhat jobban be az egyetem életébe. Megjegyezte, most egy kicsit jobb helyzetben van, hiszen ha ír valakinek, akkor azonnal választ kap, ha pedig meghív valakit, akkor talán el is jön.

(Kiemelt kép: Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus beszédet mond a tiszteletére rendezett ünnepi ülésen a Szegedi Tudományegyetemen 2023. október 12-én. MTI/Rosta Tibor)