A southamptoni egyetem oceanográfiai központja 2010-ben a Karib-tengeri Kajmán-szigeteknél végzett mélytengeri kutatást a James Cook hajó fedélzetéről. Doug Connelly, az expedíció vezetője és kollégája, Jon Copley a Nature Communications-ben számoltak be munkájuk eredményeiről. ()

Egy második korongszerű alakot is felfedezni vélt az a kutatócsoport, aki még 2011 nyarán akadt egy furcsa, azonosítatlan, hatalmas objektumra a Balti tenger fenekén.

Nem csupán a magyar, de az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az abasári Bolt-tetőn feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza. A műemlékem.hu magazin cikke.

Rendkívüli tudományos érdeklődés övezi Szathmáry Eörsnek, az MTA levelező tagjának január elején megjelent tanulmányát. A kutató olyan elméleti evolúciós modellt ír le, amely több mint 3,5 milliárd éve, a nukleinsavak által meghatározott világ előtt létezhetett. Ha a kutatók a jövőben az elméletet kísérleti úton is igazolni tudják, azzal sikerül megtalálniuk a korai evolúció egyik hiányzó láncszemét.

A kanadai Brock University egyetem kutatói ellentmondásos és provokatív témát választottak tudományos vizsgálatuknak: arra keresték a választ, hogy a rasszisták, és előítéletekkel élők tényleg ostobák-e, illetve hogy a magasabb intelligenciájú emberek között valóban jellemzőbb-e a liberális gondolkodás, mint a konzervatív. A tesztjeik eredményét kielemezve arra a tanulságra jutottak, hogy a válasz mindkét kérdésre igen.

Óránként csaknem ötmillió kilométeres sebességgel száguldhat az a neutroncsillag, amelyet a Chandra amerikai röntgencsillagászati műhold, illetve az Európa Űrügynökség (ESA) XMM-Newton űrteleszkópja segítségével vizsgált egy nemzetközi kutatócsoport.

Hatalmas rákot találtak Új-Zéland partjai mentén, mintegy hét kilométeres mélységben.

A Survival International csoport egy elszigetelt amazonasi törzsről, a mashco-piróról készített fotókat publikált. A törzs Peru délkeleti részén, a Manu Nemzeti Park közelében él, és nagyon kevés alkalommal – ha egyáltalán – létesített békés kapcsolatot a külvilággal - írja a .

A zsiráfok hosszú nyakat növesztettek, hogy elérjék a fák legfelső leveleit. A legügyesebbek, amelyek könnyebben jutottak élelemhez, hosszabb ideig éltek és nagyobb valószínűséggel születtek olyan utódaik, amelyek örökölték a hosszú nyakat. Lars Olov Bygren, a svéd Karolinska intézet professzora hosszú ideje tanulmányozza az egyéni magatartás és a környezet hatását az öröklésben. ()

Egy nemzetközi kutatócsoport első ízben számította ki, hogy hogyan zajlottak a nagy evolúciós változások az emlősök testméreteiben, elméletük szerint egy egér méretű emlősnek huszonnégymillió nemzedék alatt sikerült elefánt nagyságúra nőnie.

Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé – írja a műemlékem.hu magazin.

Masszív vulkánkitörések indíthatták be a kis jégkorszakot, a lehűlést pedig a növekvő sarki jégtakaró "tartósította" - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit a Geophysical Research Letters című folyóiratban tette közzé.

Útra kész Magyarország első műholdja, a Masat-1, amely az egyenlítő környékén található európai űrközpontból február 9-én indul, a startot élőben közvetíti az Európai Űrügynökség (ESA) - tájékoztatták a fejlesztők keddi közleményükben az MTI-t.

Chilei csillagászok eddig soha nem látott csillaghalmazt fedeztek fel, amelyet El Gordónak (spanyolul Kövérnek) neveztek el. A csillagászok szerint az El Gordo még növekedésben van, más csillaghalmazokkal fúzióban.()

kiderült, fiatal férfiak koponyáit rejtik azok a IV. századi németországi sírok, amelyeket évtizedeken át gyermeksírokként tartottak számon a kutatók.

„Ő” nyerte meg a háborút – tartják sokan –, de az autógyárak versenyét mindenképp. Éppen hetven esztendeje, hogy az ötszázezredik példányát ünnepelte Amerika, de első szemléjére – BOKOR LÁSZLÓ tudomása szerint – Rejtő Jenő-i körülmények között került sor.

A Nasa Goddard Institute for Space Studies kutatóinak a Science-ben megjelent tanulmánya szerint a globális felmelegedés elleni harcnak nem szabad korlátozódnia a C02 kibocsátások csökkentésére, mivel az olyan egyéb szennyező anyagokkal való egyidejű kezelése, mint a metán és a korom komolyabb eredményeket lehet elérni. ()