A levegőminőség javítását célzó erőfeszítések mellékhatásaként növekedhet a hurrikánok előfordulásának gyakorisága – állítják brit kutatók egy új tanulmányban.

Feladta a leckét a tudósoknak a Manchesteri Múzeumban megfigyelt rejtélyes jelenség: egy ókori egyiptomi szobrocska a jelek szerint magától fordult meg a vitrinjében.

Újonnan felfedezett fotók segíthetnek a 76 éve eltűnt legendás amerikai pilótanő, Amelia Earhart sorsának feltárásában: az új-zélandi légierő múzeumában talált kópiák arról az atollról készültek az 1930-as években, amelyen feltételezések szerint a világhírű repülős életének utolsó napjait tölthette.

Hol van az ember igazi hazája? – gondolkodunk el olykor, ha a hazánkból különböző korokban kivándorolt jelentős diaszpórára gondolunk. Ott-e, ahol a világra jött, s elméje nyiladozott, vagy egy másik, kényszerből választott országban, ahol felnőtt, tanult és tanított, családot alapított és alkotott, egyszóval életének java részét élte. A sokrétű és gazdag életművet létrehozó Várdy házaspár esetében nehéz egyértelmű választ adni. Ők ugyanis Amerikában élve ugyan, szinte teljes munkásságukat és életüket az óhazának szentelték, a legkülönfélébb módokon.

A világ egyik legritkább betegségében, Cotard-szindrómában szenvedő brit férfiról írt a Daily Telegraph hétfőn. A lap által csak Grahamként említett férfi halottnak hiszi magát.

Egy belga tudós és két, az Egyesült Államokban tevékenykedő kutató nyerte az idei Világélelmezési Díjat, a genetikailag módosított növények előállításában elért sikereik elismeréseként. Ez az első alkalom, hogy a World Food Prize elnevezésű elismerést, amelyet gyakran egy mezőgazdasági Nobel-díjjal felérő díjként emlegetnek, genetikailag módosított (GMO) növények előállítói kapták.

Hamarosan nem csak felnőttek, nagykorúak, hanem elviselhetetlen fizikai vagy lelki fájdalmaktól gyötört, gyógyíthatatlanul beteg gyermekek is dönthetnek majd úgy Belgiumban, hogy szabad akaratukból az élet helyett a halált választják – számol be a kérdésben kialakulni látszó politikai konszenzusról a La Libre Belgique belga napilap.

Az idei május volt a világon a harmadik legmelegebb az időjárási adatok feljegyzésének kezdete óta, azaz az elmúlt több mint 140 évben. Ugyanebben a hónapban Grönland keleti részén viszont rekordhideget mértek – közölték amerikai tudósok.

A hidegháború idején a szovjet, illetve a nyugati titkosszolgálatok kezüket-lábukat törték azért, hogy ügynököket szervezzenek be az ellenfélnek tekintett országból. Fokozottan értékes volt az ügynök, ha maga is a titkosszolgálat alkalmazásában állt, és így különösen fontos adatokat szolgáltathatott megbízóinak. Két ilyen, a Szovjetunióba disszidált amerikai titkosszolga történetéről szól KULCSÁR ISTVÁN írása.

A gyermeküket erősen szennyezett környezetben váró nők kétszer olyan gyakran szülhetnek autista gyermeket, mint a tisztább vidéken élő terhesek – mutatta ki egy amerikai tanulmány. A Harvard Egyetem kutatói szerint a levegőszennyezés és a fejlődési rendellenesség közötti kapcsolatot kereső tanulmányuk volt az első ilyen átfogó, országos vizsgálat.

A TEDGlobal új technológiákat bemutató konferencián bemutattak egy olyan oltótapaszt, amely amellett, hogy helyettesíti az injekciós tűket, olcsóbb és biztosabb oltási módszert kínál a hagyományos módszerhez képest.

Katolikus hitvédővé vált Charles Darwin ük-ük-ük-ükunokája, Laura Keynes, miután kiábrándult az új ateizmusból – számolt be a Magyar Kurír.

Egy friss tanulmány szerint ha a közösségi média oldalain felhívják a figyelmet a szervdonáció fontosságára, nő az adományozásra jelentkezők száma.

Soha ki nem fosztott templomokat rejthet egy most felfedezett ősi kambodzsai város, amelyre kutatók egy nemzetközi csoportja bukkant új, légi lézertechnológia segítségével.

A lezáruló tanévben több mint huszonötezer középiskolás vett részt a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) olvasásra nevelési programjában, amelynek célja a diákok szövegértési kompetenciájának javítása – közölte az MLE az MTI-vel.

1929-ben izgalmas leletre bukkantak a történészek az isztambuli szultáni palotában: egy régi hajózási térkép egy szeletére, mely meglepő részletességgel ábrázolja az Atlanti-óceán európai, afrikai, amerikai és antarktiszi partjait. A 16. század elején keletkezett térkép azért különösen figyelemre méltó, mert messze meghaladja kora földrajzi ismereteit; az Antarktiszt például csak 1818-ban fedezték fel. Lassan száz éve folyik a szenvedélyes vita, hogy honnan szerezhette ismereteit a térkép készítője.

Több mint 300 millió évvel ezelőtt lépett egy ősi folyó partjára az a szaurusz, amelynek nyomára egy családi kiránduláson bukkantak egy Bochum melletti kőfejtőben. Gyalogtúráján akadt rá egy család Németország legősibb dínólábnyomára. A nagyjából házisertés méretű állat a kutatók becslése szerint több mint 300 millió éves. A kövületet hétfőn mutatják be.