Újabb rágcsáló terjedt el a Balatonnál – akár áramkimaradást is okozhatnak
Korábban nem volt őshonos a Balaton környékén ez a rágcsáló.
Már a népszerű nyaralóhelyeken is problémát okozhat egy új rágcsáló megjelenése, amely eddig a Balaton környékén nem volt jelen – hívta fel a figyelmet a LikeBalaton.
Az eurázsiai hód védett állat, 2007-ben telepítették vissza a Dráva, illetve a mellékágak környékére. Korábban is élt már Magyarország területén, ám a XIX. század végére gyakorlatilag eltűnt. Ez indokolta a védetté nyilvánítását, ám arra sokan nem gondoltak, hogy másfél évtized alatt ilyen mértékben elterjed majd.
Mostanra Somogy vármegye déli részéből észak felé is elmozdultak, és már a Balatonnál is megjelent, de Zala vármegyéből is több hódészlelést jelentettek. Ezzel alapvetően nem is lenne probléma, ám azt érdemes tudni, hogy a hód Európa legnagyobb testű rágcsálója, és speciális életmódja hatással van a közvetlen környezetére is. Ennek folyományaként olyan károkat is okozhat, amelyek mind a természetben, mint az emberek számára komoly problémákat jelenthetnek.
Ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy sok szempontból segítséget jelenthetnek az emberek számára is, hiszen fontos szerepet játszanak a vízszabályozásban is.
A hód rágcsáló, de nem kártevő. Vagy mégis?
A hódok nyomait folyók mentén eddig is fel lehetett fedezni, ám mostanra egyértelművé vált, hogy a Balaton környékét is ellepték. Nem csupán a jellegzetes hódvárak feltűnőek, hanem az is, hogy a part menti fákat is megrágják, nem ritkán ki is döntik.
Mindez egyrészt a természetre, illetve a növényvilágra is hatással van, másrészt a fák kidöntése az emberek életére is hatást gyakorolhat: a nagyméretű fák akár a villanyvezetékekre is rázuhanhatnak, így áramkimaradással is meg kell küzdeniük a helyi lakosoknak. Ez történt korábban Zalában is, ahol még a szolgáltató sem feltételezte, hogy ez lehet a hiba oka.
Ezen kívül a hódok a gazdák elmondása szerint a terményeket is megdézsmálják, így legalább annyira szeretnék eltávolítani ezeket az állatokat a környezetükből, mint például az egereket vagy a patkányokat. Azt is megfigyelték, hogy a hódok akár a töltésekbe is beköltözhetnek, az általuk ásott járatok pedig meggyengíthetik azt. Ez egy áradás idején komoly veszélyt jelenhet, ami jelentős károkhoz vezethet.
Ám éppen az áradásokkal és az aszállyal összefüggésben meg kell említeni azt is, hogy a hódok életformájához hozzátartozik az is, hogy a saját váruk mellett gátakat is építenek, ami a vízszabályozásban fontos szerepet játszik. A visszatartott vízmennyiség az aszályos időszakokban nagyon fontos lehet, illetve más állatok számára is biztosítja azt, hogy ivóvízhez jussanak a hatalmas hőségben.
A hód ugyan engedéllyel vadászható, de csak abban az esetben, ha más védekezési mód nem áll rendelkezésre. A szakemberek szerint mindenhol helyi szinten kell megtalálni az egészséges egyensúlyt, és csak akkor szabad kilövéssel szabályozni a hódok számát, ha egy-egy területen valóban elszaporodtak.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)