A poloska elleni védekezés legegyszerűbb módja

Az enyhe telek miatt egyre több poloska lepi el a kerteket, lakásokat. A kertben pusztító poloskák tönkreteszik a paradicsomot, a paprikát, de számos más zöldség sincs biztonságban ettől a kártevőtől. Cikkünkből kiderül, mit tehet, hogy megóvja a termést.

2024. augusztus 21., 13:15

Szerző:

A poloska invazív faj, így nincs természetes ragadozó ellensége – írja az Agárszektor. Ennek persze némileg ellentmond, hogy a macskák előszeretettel vadásznak a poloskára is, sőt, egyszer-kétszer még el is fogyasztják, ám az első élmények arra ösztökélik a szobatigriseket, hogy csak játékként tekintsenek a poloskára, a fehérjét pedig ízletesebb és kevésbé büdös falatok formájában szerezzék be. Sajnos azonban a macskák csak akkor hadra foghatók, ha ők is úgy akarják, így aztán hatékonyabb fegyvert kell találnunk a büdösbogarak ellen.

Harc a poloska ellen a kertben

A lédús gyümölcsök és zöldségek mind a kukában végzik, ha nem lépünk időben. A poloska 2002-ben tette be a lábát hazánkba, amikor növényimport részeként letelepedet nálunk is. Ahogy az egész világon. Őshazája nem ismert pontosan, de kozmopolita fajként ma már minden kontinensen ott tanyázik. A vándorpoloska a kifejlődés előtti lárvaállapotában előszeretettel fogyasztja a félérett paradicsomokat. Később kiderült, hogy a paprikát, málnát, borsót, babot és a káposztaféléket sem veti meg, és a dísznövényeket sem kíméli. 

A kifejlett egyed átlagosan 50-100 tojást rak. Öt lárva stádiuma van, ezeket követi a kifejlett egyed, az imágó. Mind az öt stádiumban károsítja a növényeket. Szívogatásuk hatására a paradicsomon besüppedő, sárgás foltok jelennek meg, és az ízérték is jelentősen csökken.

Ausztráliában Kaliforniában „csalinövényeket” alkalmaznak ellenük. Például a paradicsom mellé a vándorpoloska által kedvelt pillangós növényeket, lóbabot, babot vetnek. A csalinövényt még azelőtt szükséges a területről eltávolítani, mielőtt a rajta lévő lárvák szárnyas poloskává fejlődnek és rátelepednek a megvédendő paradicsomra. Illetve növényvédő szerrel kezelik ezeket a nem étkezési célra használt növényeket.

Floridában, Kaliforniában, Ausztráliában és Hawaii-on a vándorpoloska lárváiban élősködő fürkészlégy (Trichopoda pennipes) és a petékben élősködő fürkészdarázs (Trissolcus basalis) parazitákkal védekeznek ellenük, így megoldva biológiai védekezést. Nálunk természetes ellenségei a fátyolkák, fülbemászók, katicák, ragadozó pókok.

De mit tehet a hobbikertész?

A Dr. Kóbor Péter, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos munkatársa az Agrárszektornak is úgy fogalmazott, legtöbbet a megelőzés segíthet:

  • Ha a levelek fonákján apró tojásokat látunk, akkor távolítsuk el a levelet a növényről, így a következő nemzedék kikelését megakadályozhatjuk.
  • Nem-olajos permetezés: egy bio módszer, amely a poloskalárvákat elpusztítja, de hasznos rovarokat nem. Hátránya, hogy kifejlett egyedek ellen nem hatásos.
  • Ha már nagyon elszaporodtak a poloskák, akkor a kézzel gyűjtsük őket össze, majd dobjuk egy ecetes vizes üvegbe, hogy biztosan elpusztuljanak.
  • Tegyünk sűrűn szőtt zsákocskákat azokra termésekre, amiket meg szeretnénk védeni (például paradicsom), így nem tudják a poloskák szívogatni.

 

Rovarhálót is használhatunk, ám akkor a beporzó rovarok sem férnek hozzá a növényhez. 


A szakértő kiemelte, hogy a rovarölő szerek alkalmazása a már jelenlévő állatok ellen megoldást jelenthet, azonban két szempontból problémás lehet. Egyfelől ezek nem szelektív szerek, így a környéken jelenlevő más, sokszor hasznos ízeltlábú szervezeteket is elpusztítják, másfelől, mivel ezek a rovarok főleg érésben lévő vagy érett terméseket részesítik előnyben, ezért a permetezés utáni várakozási idő sok esetben a termés elvesztését is okozhatja.

Többen esküsznek a tejes permetezésre is. A paradicsomot hetente permetezze le tejes permetlével (1/3 rész tej-2/3 rész permetlé). A permetlé így készüljön: 10 dkg szárított chili paprika őrleményt tegyen 1 liter vízbe és mosogatószert (néhány csepp 1 liter folyadékhoz). A mosogatószer helyett használhat szappant, kenőszappant. Az utóbbiak csak a kipermetezett folyadék megtapadásához kellenek, mivel segítik a nedvesítést. A koktél hatékonysága nem 100 %-os, csak ritkítja a kártevőket, számukra nem lesz jóízű a növénynek.


Sajnos a bio szerek nem adnak teljes védettséget, de az erős vegyszerek sem. Ugyanis ma már rezisztensek lettek a kártevők.

 

(Fotó: Szántai Edina)