Az angliai Somsersetben titokzatos középkori romokat találtak régészek. Az egykor impozáns épületegyüttesben drága csempéket, kőépületeket találtak. Az ott lakók nyom nélkül tűntek el hatszáz évvel ezelőtt.

A rómaiak lényegesen tartósabb betont állítottak elő annál, mint amilyenre a mai építőanyag-ipar képes, ráadásul sokkal környezetkímélőbb technológiát alkalmaztak – állítja egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Pozzuoli-öbölben kikötői létesítmények maradványait vizsgálta. A kutatásokról a Journal of the American Ceramic Society legújabb számában jelent meg tanulmány.

Az őzek és a szarvasok sorsa aggasztja az olasz állatvédőket: az észak-olaszországi Veneto tartományban ugyanis a becsült állomány csaknem felének, 1200 egyednek a kilövését rendelték el.

Az atomóránál is pontosabb órát fejlesztettek ki francia kutatók, akik szerint optikai rácson alapuló szerkezetük 300 millió évente késik vagy siet egy másodpercet.

A Greenpeace-t szombat este keresték meg méhészek, hogy Balatonlelle–Somogytúr térségében egy napraforgótáblában pusztulnak a méheik. Simon Gergely regionális vegyianyag-szakértőnk a helyszínen a méheken kívül egyéb rovarok, egy sikló és egy erdei pinty tetemeit is megtalálta, és megállapította, hogy a rovarok esetében feltehetőleg növényvédőszer-mérgezés történt. Hogy más élőlényeket is érintett-e a mérgezés, még vizsgálják. A kárt egyelőre nehéz megbecsülni. A Greenpeace értesítette az illetékes hatóságokat, több mintát is vett, amelyeknek az elemzése folyamatban van.

Meglepően sokrétű életformát, több mint 3500 élő szervezet DNS-ét mutatták ki kutatók az Antarktisz jégpáncélja alatt lévő Vosztok-tóból vett vízmintákból.

Rézötvözetből készült, rejtélyes lábujjgyűrűt találtak régészek két, több ezer éves egyiptomi csontvázon az amarnai ásatási helyszínen.

Számos mítosz és legenda született arról a hatásról, amelyet a holdvilág gyakorol az állatok magatartására, de tudományos alapon eddig csak kevesen próbálták feltárni a jelenség gyökereit: tudósok egy csoportja most átfogó felmérést készített a holdciklus által kiváltott viselkedési normák közvetlen és közvetett összefüggéseiről.

A világon először sikerült működő emberi májat létrehozniuk pluripotens őssejtekből japán tudósoknak. A kutatók szerint a sikeres kísérlet új utat nyithat az emberi szervek mesterséges kitenyésztése előtt.

A rendszeres szex fiatalít, idősebbek aktív nemi élettel akár hét évet is letagadhatnak – állapították meg szakértők. Sőt, a brit tudósok szerint a korai halál esélye is felére csökkenthető így.

Tízmilliárd évvel ezelőtt összeütközött galaxisunk, a Tejútrendszer és az Androméda galaxis, derítették ki a University of St Andrews egyetem csillagász kutatói. Sőt, a két galaxis ismét egymás útjába került, és a számítások szerint 3-4 milliárd év múlva újra neki fogunk ütközni a kozmikus szomszédnak. Jelenleg is másodpercenként 100 kilométeres sebességgel száguld egymás felé a két galaxis.

Számos mítosz és legenda született arról a hatásról, amelyet a holdvilág gyakorol az állatok magatartására, de tudományos alapon eddig csak kevesen próbálták feltárni a jelenség gyökereit: tudósok egy csoportja most átfogó felmérést készített a holdciklus által kiváltott viselkedési normák közvetlen és közvetett összefüggéseiről.