Megfejtették a Stonehenge sarsen köveinek titkát

David Nash, geomorfológus professzor egy friss tanulmányban azt írja, hogy a Stonehenge sarsen kövei a Wiltshire-i Marlborough Downsból, míg a kisebb, úgynevezett kékkövek a walesi Preseli hegységből származnak.

2024. október 19., 20:19

Szerző:

Megfejtették a Stonehenge hatalmas sarsen köveit övező rejtélyt – adta hírül a Mirror. A titokról a leplet David Nash geomorfológus professzornak a Science Direct folyóiratban megjelent úttörő tanulmánya rántotta le. Sarsen kövekből épül fel a Stonehenge központi, patkó alakú háromkő alakzata, a külső sarsen kőkör, és az építménytől kissé távolabb lévő sarokkő.

David Nash professzor a geokémiai üledékek és a környezeti változások szakértője – írja a brighton.ac.uk. Hozzá csatlakoztak brightoni kollégái, Dr. Jake Ciborowski és Dr. Georgios Maniatis, valamint partnerei, köztük Timothy Darvill professzor (Bournemouth University) és Mike Parker Pearson professzor (University College London) régészek és Stonehenge-szakértők, valamint Susan Greaney (English Heritage) és Katy Whitaker (Historic England) örökségvédelmi szakemberek.

A Stonehenge sarsen köveinek eredete tisztázódott

Mint arra a National Geographic felhívja a figyelmet, az eredeti 80 sarsen kőből ma 52 áll Stonehenge-ben, ezekből épült fel a központi, patkó alakú háromkő alakzat, a külső sarsen kőkör, és az építménytől kissé távolabb lévő sarokkő. Az eddigi, már a 16. sz. óta fennálló elképzelések alapján a kb. 30 km távolságban lévő Marlborough Downs területéről származnak, azonban soha nem végeztek alapos összehasonlító vizsgálatot ez ügyben. 

David Nash, geomorfológus professzor egy friss tanulmányban azt írja, hogy a Stonehenge köveiből az 1950-es években vett minták vizsgálata alapján a sarsen kövek a Wiltshire-i Marlborough Downsból, míg a kisebb, úgynevezett kékkövek a walesi Preseli hegységből származnak.

Nash és a csapata a sarsen kövek eredetét a Stonehenge-től mintegy 40 perces autóútra fekvő West Woods-ig követték vissza.

„Logikusnak tűnik, hogy a Kr.e. 2500 környékén élt építők a még áthidalható távolságban lévő, lehető legnagyobb köveket keresték. Hamarosan elkezdhetjük felfedezni az utat, melyet bejártak, ami újabb darabot ad a kirakóshoz” – nyilatkozta Susan Greaney, a brit örökségvédelmi hivatal vezető történésze.

(Kiemelt képünk:  Stonehenge. Fotó: Daniel LEAL / AFP)