A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es terminálján december 3-án különleges kiállítás nyílik: a Baltazár Színház művészi reklámfotóit állítják ki. A 12 Parancsolat című tárlat képei azonban nem fogyasztási cikkeket hirdetnek, hanem emberi értékeket.

Nyílt levélben tiltakozott 18 kulturális szervezet, mivel egy új törvénytervezettel az állam a Nemzeti Kulturális Alapban is növelné a Fekete György-féle Magyar Művészeti Akadémia (MMA) befolyását.

Az év legjobb idegen nyelvű filmjének választotta Nemes Jeles László Saul fia című első nagyjátékfilmjét az egyik legrégebbi amerikai filmes testület, a National Board of Review of Motion Pictures (NBR) – írta meg a Huppa.hu.

Woody Allen úrnak
Amerika

Tisztelt Művész Úr!
Születésnapja alkalmából gratulálunk. Stop. Abba ne hagyja! Stop.
Közönség

Nála megvalósul a szintézis, a disznózsírban sült portugál halat nemcsak kiegyensúlyozza a tengeri sün rózsaszínű ikrája máltai majonézben, de fel is tételezi. A népi–urbánus kiegyezés azonban csak az alap: Lakoma című sorozatának második, az olasz konyhákról szóló szakácskönyvében is egy szarkasztikus, liberális elme nyilatkozik meg, aki az eltűnő, feledésbe menő ízek hiányát is jogosan írja a vesztébe rohanó világ számlájára. Váncsa Istvánt kérdeztük.

„Szerte nézett s nem lelé...” – keseregte a Himnusz. És mert a história folyton vegzált bennünket, Zalán tán szégyenletes, de hasznos példáját gyakran kellett trappolva követnünk. Nemegyszer omlottak ránk azok a díszletek, amelyek között éltünk. (A neobarokk statikája nem bírta.)

December 18-án mutatják be a Szkénében Szép Ernő Emberszag című regényének színpadi változatát a Szkéné, a Vádli Társulás és a Füge Produkció közös előadásában.

Albánia címerében fekete mező felett vörös sas repked. A gyász és a vér színeit e könyv rózsaszínű leírásai szelídítik tündérmeséssé. Ugyanis a tiranai trónra 1938-ban egy magyar grófnőt hívott meg a kalandos életű Zog király. Igaz, nem afféle mezei komtesszről beszélünk.

Tudják-e, például, hol született Ráday Imre? Hát a Ráday utcában: ma már emléktábla hirdeti a helyet. És azt, hogy melyik országban élt és szerepelt a háború első éveiben? Hollandiában, ahonnan 1941-ben hazajött, hogy le ne késse végleg az életveszélyt, az illegalitás mámorát.

Tizenhat egész estés animációs film, köztük Az oroszlánkirály alkotójától A próféta és A John Malkovich-menet forgatókönyvírójától az Anomalisa című produkció, valamint számos rövid animáció várja a ma kezdődő, 13. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál közönségét.

A Halál Budán című könyve a napokban jelenik meg. A kulissza történelmi. A főszereplő is valós: az olasz Michele d’Aste császári tiszt, hadmérnök, aki naplót írt Budavár 1686-os ostromáról. A regény a barokk korában játszódik, az illúziók, a túlzott pózok századában. Mindeközben Európa retteg az idegenektől, a magyarok viszont privát alkukat kötnek a törökökkel. Péterfy Gergely azt mondja: a magyar történelemírás számára komoly nehézség, miként beszélje el azt a kellemetlen valóságot, hogy mi magunk voltunk a törökök.

„Akit az istenek szeretnek, örökre meghagyják gyereknek” – hirdette Heltai Jenő, hetven fölött, halálra szánt háborús üldözöttként is: és, minthogy őt valóban szerették az istenek, hisz elhalmozták tehetséggel, így is élt.

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 1993-ban az akkori kulturális államtitkár, Fekete György közreműködésével alakult meg. Az alapítók célja szerint a hangsúlyozottan szakmai szervezet átvette a kultúra támogatását a politikától. Az alap költségvetéséből felhasználható miniszteri keret, illetve a szakmai kollégiumok elfogultsága miatt már tíz éve is sok kritika érte az NKA működését. Minap pedig az Országgyűlés elé került egy törvényjavaslat: a pályázatokat elbíráló kollégiumi tagok kijelölési jogát ezentúl egyharmad arányban a kormány, egyharmad arányban a Fekete György elnökölte Magyar Művészeti Akadémia gyakorolhatja, és csupán a maradék harmadban a szakma. Vagyis a törvény elfogadása esetén a kormány és az MMA a szakma kizárásával dönthet arról, mit támogat a kultúrában. A 168 Óra Radnóti Sándor Széchenyi-díjas filozófust, kritikust kérdezte, miként alakulhatott ki a mostani helyzet és mit hozhat a jövő.

Koncz Zsuzsa énekesnő vehette az életműdíjat, de a színház- és filmművészet, a tánc, a zene és a képzőművészet kategóriájában is elismeréseket adtak át pályájuk elején álló fiataloknak a Gundel Művészeti Díj hétfő esti budapesti díjátadó gáláján.

Gyermekeik elmondásaiból és a hírekből biztosan tudják, hogy sok baj van a közoktatásban. No, nem mintha valaha is tökéletes lett volna az oktatás, de az elmúlt években végrehajtott reformok jelentősen megnehezítették a mindennapokat.