Hogyan hat Izrael helyzetére az amerikai elnökválasztás? Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő árulta el a lehetőségeket
Hamarosan új elnököt választanak az Amerikai Egyesült Államokban. Az eredmény pedig többek között Izrael helyzetére is hatással lehet.
November 8-án a Talkslo következő előadásán Robert C. Castel lesz Köves Slomó rabbi vendége. A biztonságpolitikai szakértő ezen az estén Izrael helyzetéről és jövőjéről fog beszélni, amire az amerikai elnökválasztás is hatással lehet. Az esemény 2024. november 8-án lesz, az Óbudai Zsinagógában, bővebb információkat itt talál, a jegyeket szintén ezen a linken vásárolhatja meg.
Így befolyásolhatja Izrael helyzetét az amerikai elnökválasztás
November 5-én választásokat tartanak az Amerikai Egyesült Államokban. Az elmúlt időszakban többféle közvélemény-kutatás is készült, és talán még a szakértők sem tudják megjósolni, hogy Donald Trump vagy Kamala Harris kerül ki győztesen. Az elnökválasztás nagy hatást gyakorol a világ többi országára, az eredmény akár Izrael jövőjét is befolyásolhatja. Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő elárulta a lehetőségeket.
Közeledik az amerikai elnökválasztás, Ön szerint ez hogyan fogja befolyásolni Izrael jelenlegi helyzetét? Milyen hatással lehet az eredmény a Közel-Kelet helyzetére?
Európához és Tajvanhoz hasonlóan a Közel-Kelet is erő-deficitben szenved a regionális ellenfeleivel szemben, és ezt az egyensúlyhiányos helyzetet csak az USA tudja egyensúlyba hozni, stabilizálni.
Az amerikai elnökök már évtizedek óta szeretnének végre valahára a Távol-Kelet felé fordulni és költséges háborúk helyett az USA belpolitikájával foglalkozni. A probléma csupán az, hogy a Közel-Kelet nem ereszti el Amerikát, és ahogy a mondás tartja, ha az USA nem jön el a Közel-Keletre, akkor a Közel-Kelet megy el az USA-ba, és ha jön, akkor a 70. emeleti ablakon kopog be, repülőgéppel.
A fő különbséget Trump külpolitikája és Harris külpolitikája között a belső logikájukban látom, illetve annak hiányában. Trump elnök Közel-Kelet politikája egyértelmű, és az egyszerűségéből fakadóan olyasvalami, amire többé-kevésbé építeni lehet. Az Obama–Biden–Harris külpolitika egy személyiségzavaros külpolitika, amiben néha a progresszív szélsőbal idealizmusa érvényesül, néha pedig egy primus inter pares nagyhatalom realizmusa. A szövetségesek szempontjából a legnagyobb baj az, hogy soha nem tudhatják, hogy aki éppen a vonalon van Washingtonból, az most Dr. Jeckyl vagy Mr. Hyde.
Az előbbinek megvan a képessége rá, hogy rendet teremtsen a káoszban (lásd: Ábrahám Egyezmények). A második a belső ellentmondásaival csupán a káosz fokozására képes (lásd: Arab Tavasz).
(Kiemelt képünkön Robert C. Castel, Fotó: 168.hu)