Kevés város lakik benne oly mélyen a saját történetében, mint Bécs. (Ez a mondat nem jelenti azt, hogy ne a jelenben élne ugyanakkor – és hogy ne volna igazi jelene. Hogy ne épülne benne hónapról hónapra valami új, hogy ne adnának át – félévente – egy metrószakaszt, hogy ne nyílna meg egy új múzeum, színház, koncertterem.)

Nyilván sokan felkapták fejüket az idősebbek közül, amikor a Dallasban valaki egy pohár Shirley Temple-t rendelt. Nem tudtuk meg később sem, miből áll az ismeretlen koktél, A kis hercegnő című filmben ugyanis csak tejet iszik hétévesen a Sirlej, ahogy a pesti srácok mondták, az abszolút kedvencnek kijáró névelővel. Felfedezése és üstökösi pályája Mary Pickfordéhoz és Jackie Cooganéhoz hasonlatos.

„A vetítést vita követte.” A Filmátvételi Bizottság (FÁB) jegyzőkönyvei 1968–1989 című vaskos kötet tényregényeket megszégyenítő alapossággal taglalja a hazai filmforgalmazás Kádár-kori műhelytitkait. Miért nem láthattuk idejében A cápát, Az érzékek birodalmát vagy A keresztapát? Gál Mihály csaknem 800 oldalas dokumentumgyűjteményéből megtudhatjuk, miért és hogyan késtük le a filmszenzációkat.

Ahogy elnézem az utóbbi időkben kiépült köztereket, a szívem fájdul meg, hogy mennyire fantáziátlanok, faltól-falig kővel kirakottak.

– Hova megyünk ma? – kérdeztem apámtól a 39-es buszon, amint zötykölődtünk a belváros felé az Üllői úton. A hatvanas évek első felében jártunk. Akkortájt, a Kádár-rendszer konszolidációja idején jött divatba Magyarországon a válás, bár igazából fogalmam sincs, hogy volt-e összefüggés a szocializmusnak nevezett rendszer megszilárdulása és a válások gyorsan növekvő száma között.

Három éves korában költöző madár akart lenni, mert nem szívlelte a teleket. Ötévesen viszont már határozott elképzelése volt, hogy ő bizony tanárnő lesz. A hagyományos iskolarendszeri keretek között a tanítás végül is nem jött össze, de József Attilát idézve ő nem középiskolás fokon tanított egész eddigi életében.

Hát itt bizony több mindenki van magánkívül. Naprakészen. Nem hiába írnak kísérleti arcátültetésről, élő holttestről (mint Tolsztoj), elcserélt fejekről (mint Thomas Mann), az egymással játszó, egy személyben dorbézoló két macskáról (Karinthy), itt valami igencsak lóg a levegőben.

Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók. Ez jutott eszembe Szénási Sándor Kollegák jobbról című írása kapcsán. (168 Óra, 2015. július 16.) Szerencsére a szerző ellenállt! Mint mondja: „egy árva tanulságot sem tudok ide írni...” Ha nem veszi rossz néven, én megteszem.

Az Amazon cégcsoport online műsorszolgáltatójánál folytatja a világ egyik legsikeresebb, százmilliók által nézett autós műsora, a BBC által gyártott és forgalmazott Top Gear egykori stábja.

Makszim Gorkij élelmezését a KGB korabeli őse, az univerzális Cseka/GPU látta el Olaszországban és szovjet földön egyaránt. Moszkvában a nagy vacsorákhoz – hatvan vendégnél több esetében – az elhárítás ételutánpótlást is szállított egyetlen telefonhívásra.

Idén volt Szőke Szakáll halálának 60. évfordulója. Mára jobbára elfelejtették, pedig az egyik legsikeresebb, leghíresebb magyar színész volt. Meg rendező, kabarészerző, színigazgató. Ha egyébben nem, a Casablancában mindenki láthatta.

Zsidó Kulturális Fesztivál lesz az idén – a Mazsihisz szervezésében – a Zsidó Nyári Fesztivál helyett. Böjte József, az új rendezvény művészeti igazgatója a 168 Órának elmondta: reméli, ezzel egy új művészeti, kulturális hagyományt is elindít.

Szerdán szűk családi körben eltemették Koltai Tamás színikritikust.

Kováts Adél pályázik a Radnóti Színház igazgatói posztjára – értesült a 168 Óra. A hírt a színésznő is megerősítette lapunknak, de ennél többet nem kívánt mondani.

A Néprajzi Múzeum az emlékezés sajátos formáját választotta. A kurátorok – Szarvas Zsuzsa, Bata Tímea, Gebauer Hanga, Sedlmayr Krisztina – különféle használati tárgyak, zsidó régiségek, archív fotók segítségével tárják a látogatók elé a holokauszt előtti magyar vidéki zsidóság életét, kultúráját. A tárlat október végéig várja az érdeklődőket. A nyári melegben mi is arra jártunk.