Hatalmas fehér molinók teszik szinte láthatatlanná a gyönyörű, XV. századi lausanne-i városháza bejáratát. Az olimpiai öt karikával díszített lepleken büszkén hirdeti a felirat: 100 ans ensemble. Vagyis 100 éve együtt. 1915-ben tette át ugyanis székhelyét a háborútól fenyegetett Párizsból a békés svájci városba a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.

Cserje Zsuzsa dramaturg, színházi rendező. Meg fesztiválalapító és múzeumteremtő is, aki a Nógrád megyei Terény egyik gyönyörű parasztházában rendezett be gombamúzeumot.

Makrokozmosz nevű új formációjával lép fel a Zsidó Kulturális Fesztiválon Babos Gyula. Nevéhez hűen a csapat a nagyvilág zenei hagyományait ötvözi, de a kelet-európai elemek mellett a jazz és a blues is keveredik játékukban.

Kis hazánkban kevesen ismerik a hatvanas évekből a The Man from U.N.C.L.E. amerikai tévésorozatot és még kevesebben tudják, hogy Ian Fleming, a James Bond regények írójának ötletéből származik ez is. Guy Ritchie egyértelműen azért tette le a voksát e sorozat mellett, hogy magából a hatvanas évekbeli kémfilm műfajából készítsen egy stílusgyakorlatot, ahelyett egy az egyben az eredeti sorozatot adaptálná.

Pszichológiai, „zaklatós” típusú thriller, meglepő csavarral – ilyet már láttunk épp eleget, nem igaz? Ugyanakkor ezúttal a szóban forgó csavar sokkal kevésbé erőltetett, mint amelyhez más filmekben hozzászoktunk. Joel Edgerton, az ausztrál rendező és színész egy meglepően intelligens és finoman hátborzongató thrillert mutat be nekünk, tökéletesen felépített feszültséggel és meggyőző karakterekkel.

Az Entertainment Weekly tizenkét eddig nem látott fotót közölt az Csillagok Háborúja 7. részének forgatásáról. Minden, mi szem-szájnak ingere: fekete színű X-wing, króm rohamosztagos, droidok, fénykard...

Aki sokadszor jár Londonban, és megnézte már az összes turistalátványosságot, ritka élményt szerezhet magának, ha ellátogat a Legyezőmúzeumba. Mert az angol fővárosban ilyen is van! A mintegy négyezer darabot számláló gyűjtemény felöleli az elmúlt hétszáz év kulturális változásait a 13. századi kínai legyezőktől kezdve az európai szecesszióig. A kiállítás megtekintése után nem szabad kihagyni egy klasszikus délutáni angol teázást a múzeum Orangery-jében, üvegházában.

Borgula András színésznek készült, majd néhány év izraeli kitérő után megalapította a Gólem Színházat. Előadásaikkal a kibeszéletlen múlt feldolgozására tesznek kísérletet.

Egyikük patológus professzor, a Semmelweis Egyetem tanára, az Európai Patológus Társaság vezetőségi tagja. Másikuk Kossuth-díjas színész, a budapesti Katona József Színház művésze. Kulka Janina és Kulka János a 168 Óra kérésére először vállalkozott arra, hogy páros portréban rajzoljuk meg párhuzamos sorsukat.

Előre megmondom, elnézően fogok bánni ezzel a közhelyközeli filmalkotással.

Cserje Zsuzsa dramaturg, színházi rendező. Meg fesztiválalapító és múzeumteremtő is. A Nógrád megyei Terényben egy gyönyörű parasztházban rendezett be Gombamúzeumot.

Egyikük patológus professzor, a Semmelweis Egyetem tanára, az Európai Patológus Társaság vezetőségi tagja. Másikuk Kossuth-díjas színész, a budapesti Katona József Színház művésze. Kulka Janina és Kulka János a 168 Óra kérésére először vállalkozott arra, hogy páros portréban „rajzoljuk meg” párhuzamos sorsukat. (Részlet az írásból.)

Az idei Krisztina-díjat Gálvölgyi Judit műfordító, Gálvölgyi János Kossuth-díjas színművész felesége veheti át augusztus 5-én Gyémánt László Kossuth-díjas festőművésztől.

Korunkban már a társadalomtudósok egy része is fennen hangoztatja, hogy a házasság intézményének leáldozott, túlhaladta a modern civilizáció. A szingliség új, trendi és a média által is sokat propagált életforma lett. A párkapcsolatok sosem látott mértékben szabadultak fel a “kötöttségek” alól, nem igen vannak érvényes normák, sem a jogviszonyokat, sem akár a nemeket illetően... Ugyanakkor a mentális egészséggel foglalkozó kutatások rendre arra jutnak, hogy az egyik legerősebb egészségvédő faktor egy ember életében a “harmonikus család”, márpedig ennek alapja, centruma csakis a harmonikus házasság lehet...

Az Uránia méltán népszerű Metropolitan-sorozata (amellyel csak a szintén méltán népszerű Globe-sorozat versenyezhet) nyáron szokás szerint üdítő „felújításokkal” szokott jelentkezni. A múlt héten például Donizetti egyik leggyakrabban játszott vígoperáját, Az ezred lányát tűzték műsorra – nem mondhatni, hogy telt ház mellett.

A Mindent Éváról amerikai kultfilm lett Bette Davis főszereplésével. A színművet az Orlai Produkció előadásában most Szombathelyen mutatják be, szeptembertől pedig a budapesti Belvárosi Színházban megy.

„A revízió a legnagyobb veszély – mondta gróf Teleki Pál, a revizionista politikát folytató Magyar Királyság miniszterelnöke 1940 karácsonyán privátim –, de ez ellen nem tehetek semmit, mert belebukom. (...) Ha nem birok velük, főbelövöm magam.” És maradt a helyén a „visszatért szép Délvidékünk, / visszaadta Horthy nékünk, / vigyázott mireánk” giccses hazugságáig. Csak akkor nyúlt a pisztolyért. És ezután még kölcsönös nagy vérengzések estek. Sok özvegyet és árvát termelt a háború. Ám ekkorra már azt hirdették a Rádió Budapest krónikáiban: „Ismét harcol a magyar. Az önvédelem adta kezébe a fegyvert , és ő bátran elfogadta.”