Az idei ünnepi könyvhétre megjelent olvasmányok között kultúrtörténeti ritkaságot is találunk. Harmos Ilona Mme Chaglon üzletei című kisregénye a pikáns történetek rajongóinak is érdekes olvasmány.

A Falk Miksa utcai Ural Vision Gallery mutatta be Nemes Csaba festőművész legújabb műveit. Képein mintha háború sújtotta zónát látnánk: a templomok megdőltek, civilizációból kiszorult hajléktalanok foglalják el a város üres tereit. A nemzetközi Leopold Bloom képzőművészeti díjjal kitüntetett alkotónk számára a kép politikai állásfoglalás is: szolidaritás a társadalom peremére jutott nincstelenekkel, tiltakozás a növekvő rasszizmus ellen.

Temesvár Szegedtől csak egy ugrás, de nemigen érdemes magyar nyelven próbálkozni a boltokban és a kávéházakban: a háromszázezres városban a tíz százalékot sem éri el a magyarok aránya. A nyolcvanszázaléknyi román lakosság mellett élnek még itt németek és szerbek – vagyis közlekedéshez legjobb az angol. Tiszta Európa.

Idén tizenhetedik alkalommal várja az érdeklődőket a Keszthelyi Nyári Játékok a Centrál Színház szervezésében július 28. és augusztus 12. között. Az eseménysorozatot a Básti Juli és Puskás Tamás művészpár indította 2000-ben. A színésznő édesapja, Básti Lajos keszthelyi születésű, ezért is a balatoni helyszínválasztás. Másrészt Keszthely közelében nincs teátrum.

A veszprémi kultúrantropológust, Kozalik Bálint Krisztiánt egy tudományos kísérlet keretében feltöltik a világhálóra. Pontosabban csak az agyát másolják föl abban a reményben, hogy az évezredek alatt fölhalmozott, komputerekbe konvertált tudást az élő ember idegrendszerével ötvözve létrehozható a „szuperintelligencia”.

Kisnána nem tartozik a leglátogatottabb turistalátványosságok közé. Pedig ott volna a helye. Nehéz ezt megmagyarázni, mitől lesz egy vármaradvány divatos vagy divattalan, nyilván közrejátszik bizonyos idegenforgalmi hagyomány, szerepe van a propagandának vagy a hiányának, meg még sok egyéb másnak is. Kisnána viszonylagos ismeretlenségének egyik oka az lehet, hogy az Egerbe (Bükkbe) vezető utak jobbára elkerülik.

Rajongok Bodza Janóért. Ő is a Hársfa ága 1. alatti zúg lakója, ahogy Füge Maléna és Pásztor Luca is. Két hétig nem találkoztak, másfelé járt a három barát, de még előtte megígérték egymásnak, hogy úti jegyzeteket készítenek kalandozásaikról. Most hasalnak a csíkos rongyszőnyegen, felolvassák vakációs bejegyzéseiket.

Matuscsák Tamás Rejtő Jenő elveszett naplója kicsit fiktív életregény – összeállítva Rejtő 42 könyvéből, 120 kisebb novellájából. Vagyis a napló 20 százaléka eredeti Rejtő-szöveg.

Erdős Renée független, erős nő. Erotikus verseket, regényeket ír; a hétköznapokban is merészen érzéki. Ünnepelt, rajongott költő. Fiatalasszonyok és anyák titkos példaképe.

Theatertreffen – vagyis színházi találkozó. Helyszín: Berlin. 1964 óta. Pedig akkor, ugye, más világ volt; hogy messzebb ne menjünk: három éve állt a fal.

Nemrég Németh Gábor mondta a 168 Órának: az ünnepi könyvhétre jelenik meg a Kalligram Kiadónál Zoltán Gábor Orgia című regénye, amelynek – Németh szerint – fel kellene robbantania a honi irodalmi életet. Németh Gábor szerint a mai magyar kortárs irodalomnak is vannak felfedezetlen nagy tehetségei; egyikük az Orgia szerzője.

Civilizációs paradigmaváltás zajlik a világban. A hagyományos osztálytársadalmak ideje lejárt. A hatalom azoké, akik több információval és kapcsolati tőkével rendelkeznek. Hálózatok működtetik a társadalmat és a gazdaságot. A virtuális térben világháló köt össze minket.

Nem akar elmenni Tóth Gitta – született Bauer Margit – Pina Bausch vígszínházi vendégtáncára. Gitta színészlánya nem tágít, úgyhogy anyja mégis vele tart, bár akkor sem hajlandó kilépni szabadságkomfortjából, fűzős kismamacipőjében megy és a kék virágos otthonkájában. Aztán hosszan zokog az előadás végén.

Makovecz Imre Emlékközpont létrehozásáról döntött a kormány – derül ki a Magyar Közlöny hétfői számából.

Lengyel László új könyvében a „halott ország” magát pusztítja el. Már nem akar része lenni a demokratikus Nyugatnak. Sajátos rendszert épít.

Grendel Lajos szlovákiai magyar író a nyolcvanas években az Éleslövészet című regényével posztmodern fordulatot hozott a kisebbségi irodalomban. Felbontotta a realista hagyományt. Aztán mégis elkanyarodott az újító, radikális formától.