Érszűkület: életet menthet, ha így méri a vérnyomását
Az érszűkület gyakran évekig tünetmentes marad, a betegségre sokszor csak a súlyos problémák hívják fel a figyelmet.
Az érszűkületet okozó legjelentősebb rizikófaktorok a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérzsír- és húgysavszint, a vesefunkció eltérései, az elhízás, a mozgásszegény életmód és családi hajlam. Mivel ezek a tényezők meglehetősen sok embernél fennállnak, nem véletlen, hogy Magyarország régóta a szív-és érrendszeri betegségek élmezőnyében van – írja cikkében az Egészségkalauz.
A portál szerint az érszűkület diagnosztizálása érdekében feltétlenül érdemes egészségügyi szűrésen részt vennie annak, aki
- túlsúlyos,
- dohányzik,
- stresszes életmódot folytat,
- magas a vérnyomása,
- családjában többeknek van magas vérnyomása és szívbetegsége,
- nőként változó korba érkezett,
- magas a koleszterin- és/vagy trigliceridszintje,
- jellegzetes panaszokat észlel (gyaloglási nehézség, vádlifájdalom, nehéz láb-érzés),
- váratlan memóriazavarai vannak – ez az erek meszesedésének egyik első tünete lehet!
Érszűkület: hogyan diagnosztizálható még?
Ezeken felül kiváló módszer lehet még az érszűkület tetten érésére a gyaloglás, mely szintén egyfajta diagnosztikus módszer. Ugyanis abból, hogy hány métert tud megtenni fájdalom nélkül, a szakorvosok következtéseket vonhatnak le. Az érszűkületet ugyanis kirakatbetegségnek is hívják, hiszen az egyik fő tünete, hogy a vádliban éles fájdalom jelentkezik, amely miatt a betegnek gyakran meg kell állnia. Azért, hogy az utcán ne tűnjön ez fel, a beteg úgy tesz, mintha kirakatot nézegetne.
Ezen felül az úgynevezett boka-kar index (doppler-index) mérés is jó módszer lehet, melynek során a bokán mért vérnyomás értékét elosztják a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lennie. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utal. Ez a mérés azonban csak előrehaladott, 50 százalék feletti szűkületet mutat ki, tehát leginkább csak a tünetekkel rendelkező betegeknek lehet ajánlani.
Korai stádiumban, vagy akár tünetmentesség esetén inkább a fájdalommentes arteriográfia ajánlható, amely során a karra rögzítenek egy mandzsettát, ami egy készülékhez kapcsolódik. Az így mért pulzushullámokat számítógép értékeli, és az elkészült leletből képet kapunk az érfal állapotáról, tehát kiderül, hogy normál, összehúzódott vagy kitágult állapotban van-e. Ezen kívül tájékozódhatunk a főütőér rugalmasságáról, illetve merevségéről, és a szív munkájáról is.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Freepik)