Tényleg küzdeni kell a koleszterin ellen?

A magas koleszterin gyakran nem okoz tünetet, ugyanakkor közvetve kiváltója lehet az érszűkületnek, később az infarktusnak, illetve a stroke-nak.

2024. április 2., 09:08

Szerző:

Tényleg küzdeni kell a koleszterin ellen?

Drégely Anikó, a KardioKözpont dietetikusa Egészségkalauz-nak arról beszélt, hogyan lehet igazán hatékony a koleszterincsökkentés. A koleszterin sokak szemében eleve egy „ellenséges” kifejezés, holott egy bizonyos mennyiség kifejezetten szükséges belőle, hiszen ez a sejtek egyik alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is.

A koleszterinszint csökkentésnél a fő kérdés az, hogy van-e egyáltalán szükség kívülről bevitt koleszterinre? Hiszen a májunk elég koleszterint termel ahhoz, hogy kielégítse a szervezetünk szükségleteit. A legtöbb esetben mégsem a kívülről bevitt koleszterin a felelős, valójában a telített zsírsavak túlzott bevitele emeli a koleszterinszintet. Ezek koleszterinszint-növelő hatása mintegy kétszerese az élelmi koleszterinének. Tehát elsősorban a táplálkozásunk és életmódunk reformja az, ami csökkentheti a magas LDL koleszterinszintet. Az elsődleges szabály, amit szem előtt kell tartani, hogy a telített és transzzsírok ne haladják meg a napi bevitt kalóriamennyiség 5-8 százalékát. Ennek érdekében érdemes megfogadni Drégely Anikónak, a KardioKözpont dietetikusának tanácsait:

  • Fogyasszunk kevesebb vörös húst, zsíros tejet, tejterméket.
  • Csökkentsük az előrecsomagolt-, félkész-, kész- és gyorsételek fogyasztását.
  • Próbáljunk kerülni bizonyos trópusi zsiradékokat, mint például a pálma- és a kókuszolaj.
  • Limitáljuk a cukorfogyasztásunkat, és ez nem csak édességekre, de például az üdítőitalokra is vonatkozik.
  • Mérsékeljük a sós, olajos rágcsálnivalókat is az étrendben, úgymint a chipszek, sós snackek, sós péksütemények, ízesített kekszek.
  • Limitáljuk az alkohol mennyiségét.


Mindemellett bizonyos élelmiszerek fogyasztásával növelhetjük a „jó” HDL koleszterinszintet. Ehhez a dietetikus szerint fontos a húsfogyasztás mérséklése mellett beépíteni az olajos magvakból, gabonákból, illetve a hüvelyesekből, például babból, lencséből készült fasírtokat, tengeri halakat, zsírszegény túrót, tofut. A rizs- és burgonyaköret helyett érdemes kipróbálni a bulgurt, kölest, hajdinát, quinoát, és minél több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani a rostbevitel növelésének érdekében.

A személyre szabott étrend a leghatékonyabb

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Amikor valaki a koleszterinszintjét szeretné csökkenteni, tisztán kell látni, hogy ezt első körben az életmódjával – táplálkozással, rendszeres mozgással – teheti meg, de bizonyos esetekben, például az öröklötten magas koleszterinszint esetében, szükség van gyógyszeres kezelésre is. Azonban ebben az esetben is nagyon sokat számít az étrend.

– hangsúlyozza Drégely Anikó, a KardioKözpont dietetikusa az Egészségkalauznak.

Most van a szezonja ennek a koleszterincsökkentő növénynek, elképesztő mi mindenre jó a medvehagyma

Vegyük meg vagy ültessük a kertünkbe és mindenképp fogyasszunk belőle sokat, akár magas a koleszterinszintünk, akár nem. A medvehagyma ugyanis nem csak finom, de számtalan betegségre gyógyír.

A medvehagyma igazán ízletes és egészséges, ráadásul könnyedén megterem a kertünkben is. A medvehagyma, vagy más néven kígyóhagyma, vad fokhagyma, vagy erdei fokhagyma, a hagymafélék családjába tartozó növény, mely egész Európában megtalálható. Sokáig nélkülözték, azonban az utóbbi években óriási lett a népszerűsége – írja az Agroinform.

A medvehagyma 40-50 cm magasra nő meg, jellegzetes, széles levelei és fehér virágai vannak, illata és íze pedig a fokhagymára emlékeztet. Habár a medvehagyma elsősorban vadon élő növény, mivel igazán népszerű és egészséges, érdemes belőle a kertben is tartani. Különösen azért, mert nem érdemes összetéveszteni a gyöngyvirággal. A legjobb módja pedig, hogy még véletlenül se együnk mérgező gyöngyvirág levelet medvehagyma helyett, ha a saját kertünkben termesztjük.

Állítólag nevét onnan kapta, hogy a téli álomból ébredő medvék rengeteg medvehagymát esznek. Sokan úgy vélik, hogy a fogyasztása egy medve erejét biztosítja az elfogyasztója számára. Bár ezt sajnos bizonyítani nem tudjuk, bízzunk benne, hogy a medvék nem tévednek, így hát fogyasszuk mi is bátran. De nem csak a medvék nagy rajongói.

 

A medvehagyma nem csak a magas koleszterinszint ellen jó

A medvehagymából számtalan finom ételt készíthetünk, így kiváló alapanyaga lehet a különféle leveseknek, salátáknak, süteményeknek, de az ételek fűszerezéséhez is nyugodtan fel lehet használni. Kiváló a vele ízesített sajt is. Mivel virágai korán nyílnak, tökéletes méhlegelő is.

Elsősorban a levelei fogyaszthatók, akár nyersen is. A medvehagyma nagyon jó gyomorbántalmak kezelésére, de a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint csökkentésére is. A medvehagymában található antibakteriális és gombaellenes összetevők helyreállítják a bélflórát, enyhíthetik a krónikus hasmenést, a hasi görcsöket, a puffadást. Rendszeres fogyasztásával csökkenthető az érszűkület, az agyvérzés és a szívroham kockázata.

A medvehagyma levelei kiváló A-, B1-, B2-vitamin, magnézium, vas és cink forrást jelentenek. Emésztést serkentő hatása van, ám a fogyókúrázók fogyasszák óvatosan, mert étvágyjavító hatással is rendelkezik.

A medvehagymából még bort is lehet készíteni, amely gyógyító hatású. Kitűnő vértisztító, vérnyomáscsökkentő.

Felső légúti megbetegedések megelőzésére is kiváló, de a fokhagymához hasonlóan bélfertőtlenítő is.

Véralvadásgátló szerekkel történő fogyasztása nem javasolt, mert a vérzés létrejöttének kockázata fokozódhat.

Nem csak belsőleg, külsőleg is hatásos. A bőrre helyezve jól kezelhetőek vele egyes gombás fertőzések. Érzékeny bőrűek azonban óvatosan bánjanak vele, mert csalánkiütést, vagy bőrgyulladást is okozhat.

(Kiemelt kép: Ella Olsson/Unsplash.com)

A rovat további cikkei