A hasnyálmirigyrákban szenvedő író a Szent László Kórházból üzent állapotáról. Jelképes értelmű matematikai levezetéssel tudatta írótársaival és a közönséggel, hogy nem tud részt venni egy hétvégi felolvasáson.

Ha vannak, miért nincsenek magyar mecénások? Hogyan működött a kulturális támogatás a Horthy-rendszerben s miként Aczél György idejében? És ma? Egyáltalán: a piac eltarthatná-e most a honi szellemi életet? Szilágyi Ákos esztéta például azt mondja a 168 Órának: nagyszabású értelmiségi összefogásra van szükség.

Hosszú gyerekkor nem jutott Krisztinának. Már hatévesen rászakadt egy ország gondja. Apja, a birodalomépítő II. Gusztáv Adolf a harmincéves háború lützeni csatájában elesett (rövidlátó volt, és a füstben, porban odakeveredett az ellenséges lovasok közé, akik fölkoncolták, kirabolták, levetkőztették, és tetemét ott hagyták összetaposva).

Nem fogom újra megnézni Almodóvar egyik korai filmjét, az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén címűt, és ezzel szerintem mindhárman jól járunk: a film is, én is és a Budapesti Operettszínház legutóbbi bemutatója, a Nők az idegösszeomlás szélén című musical is.

Több mint tíz évig voltam intercityoktató. Aki azt gondolja most, hogy ez valami, a MÁV-val kapcsolatos elfoglaltság, az boldog ember, és nem ismeri a magyar felsőoktatás sötét belvilágát. Jobb is úgy. Aki meg tudja, hogy az intercityoktató nem az intercityket tanította kanyarodni, vagy arra, amihez végül a legjobban értettek – késni –, annak úgy sem kell magyarázni.

Kende János korábban elfogadta a felkérést az NKA Filmművészeti Kollégiumának kuratóriumi tagságára, de amikor megtudta, hogy semmilyen támogatást nem lesz jogosult adni a kuratórium, lemondott a tagságról.

A Kultkikötő, Magyarország egyik legjelentősebb kulturális fesztiválja június 24-étől indul a Balaton déli partján. Az idén tizenegy éves programsorozat két hónapon át három helyszínen – Balatonföldváron, Balatonbogláron és Balatonfenyvesen – több mint kétszáz programmal, ősbemutatókkal, zenés és prózai színházi bemutatókkal, táncelőadásokkal, családi programokkal, kertmozival, kiállításokkal és borkóstolással várja a kulturális kikapcsolódásra vágyókat.

Lengyel Gábor több műfajt egyesített (kevert össze) különös regényében. Legalább egy krimi, egy szerelmes regény, egy társadalmi dráma és egy filozófiai esszéregény egységesül ebben a kötetben.

Egyöntetű kritikai elismerés övezte néhány hónapja a Haramiák Pesti Színház-beli bemutatóját: voltak, akik a magyar teátrumi kultúrában is jelentős mérföldkövet láttak, amikor az előadást nézték, de hogy a Vígszínház mindenképpen új fejezethez érkezett, abban senki sem kételkedett.

Kevés szomorúbb dolog van (van azért, tegyük hozzá) múzeumi körökben, mint az Iparművészeti Múzeum közelmúltjának és jelenének története. A szemünk előtt rogyott térdre ez a patinás intézmény, a szemünk előtt mállott szét ez a csodálatos épület, és a kilábalásnak nemigen látszik esélye. Pedig a múzeum igazi ékköve lehetne a magyar kultúrának, mint ahogy volt is oly sokáig. S még ma is csodás kincseket őriz, csak éppen már arra sincs ereje, hogy többé-kevésbé épségben megőrizze őket.

Az önreflexió, saját magunk elfogadásának hiánya, a családszerzés vagy elvesztése, a múlttól való elválás – meglepő témák ezek egy szuperhősfilmhez, pedig ez jellemezi az X-Men-részeket már a kétezres, legelső film óta. Mégis, ezek a korábban már többször is fellelhető témák még soha nem voltak ennyire hangsúlyosak, mint az X-Men: Apokalipszisben.

Május elején nyitotta meg új budapesti központját a Hamvas Béla hagyatékát és szellemi örökségét gondozó Hamvas Alapítvány az V. kerületi Szalay utca 2-ben.

Számos magas leütést, tíz-, sőt hússzoros áremelkedést is hozott a BÁV 68. művészeti aukciója, amelyen több száz ékszer, festmény és műtárgy került kalapács alá. A legtöbbet egy Egry József-képért fizettek.

A Fővárosi Közgyűlés jelentős forrásmegvonása miatt a Budapesti Fesztiválzenekar nem tudja megtartani 2016. október 29-30-31-i koncertjeit, melyeken Dmitrij Kitajenko vezényelt volna, Lilya Zilberstein közreműködésével.

Bálint György – vagy ahogyan őt egy ország ismeri: Bálint gazda – Keserédes éveim című önéletrajzi kötete 2002-ben jelent meg, és pillanatokon belül elkapkodták. Bár többször újranyomták, a memoár állandó hiánycikk lett a hazai könyvpiacon. Barátok és lelkes olvasók unszolására „Gyuri bácsi” úgy döntött, folytatja életrajzát, amelynek harmadik, bővített kiadását a zsúfolásig megtelt Írók Boltjában a múlt héten mutatták be.

Építészmérnökként diplomázott, a kaposvári színháznál kezdett díszletekkel foglalkozni asszisztensként, majd tervezőként dolgozott az ország számos teátrumában. Húsz évig tartott díszlettervezői kurzusokat Kanadában, például a Kanadai Nemzeti Színművészeti Főiskolán. Csanádi Judit a kétezres évek elején lett docense, idővel professzora a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező szakának. Két hónapja kinevezték az intézmény rektorának. Programjának kulcsszava: nyitás.