Magyarok közt európai
Bródy János idén hetvenéves, s éppen ötven esztendeje kezdte előadóművészi, dalszövegírói pályáját. Áprilisban jubileumi koncertet adott az Arénában és Rájátszás címmel új albuma is megjelent. Noha Bródy mindig hangsúlyozza, nem tartja magát költőnek, csupán énekelhető szövegeket ír, műveit többször önálló kötetben is kiadták.
Nemrég került boltokba az egykori Illés együttes frontemberének első hangoskönyve is Magyarok közt európai címmel, amely a Kossuth és a Mojzer Kiadó Hangzó Líra-sorozatának legújabb albuma.
Bródy ötven dalszövegét Bálint András előadásában hallhatjuk. Bálint a 168 Órának elmondta, meglepte a felkérés, de szívesen vállalta a feladatot:
– Jánossal régóta ismerjük egymást, ugyanabban az utcában laktunk, gyerekeink általános iskolai osztálytársak voltak. Szülői értekezleteken is találkoztunk.
A két művész, noha különböző műfajokban alkotnak, kölcsönösen nagy tisztelői egymásnak. Annak idején, az Illés legendás korszakában, Bálint András már rendszeresen forgatott Szabó Istvánnal. A színésznek nem volt ideje beatzenét hallgatni. Az 1973-ban bemutatott Szerelmesfilm Bródynak is kedvence lett, és Bálint filmbeli partnerének, Halász Juditnak később sok dalt írt.
Aztán 1989-ben a politikai lelkesedés újból összehozta Bálint Andrást és Bródy Jánost: az SZDSZ kampányfilmjében arra biztattak mindenkit, vegyenek részt a „négyigenes” népszavazáson. Bár mindketten az európai értékek elkötelezett hívei, az aktív politikától távol tartották magukat. Tavaly novemberben, Göncz Árpád köztársasági elnök temetésén Bálint András is közreműködött, Bródy Koncz Zsuzsával énekelte a Ha én rózsa volnék generációs himnuszt.
– A hangoskönyvet idén, János jubileumi koncertje előtt vettük fel. Szándékos volt az időzítés, nem akartam, hogy a zene befolyásoljon a szövegmondásban. Az összeállításnál azt kértem, hogy a mai közélettel kapcsolatos dalszövegek mellett a régi nagy slágerekből is válogassunk – jegyzi meg Bálint András.
Az album a hatvanas években induló nagy generáció életérzéseit eleveníti fel a lázadó kamaszkortól a rendszerváltás utáni kiábrándulásig. A jelenünkről szóló utolsó dalszöveg megrendítő vallomás is: „Félhomályban ring a bölcső, s hiába is sír a költő, idegennek mondják azt, ki magyarok közt európai.”
