WHO: A halálozások 15 százaléka a rossz környezeti hatások miatt következik be

Pusztai Zsófia, a magyarországi iroda vezetője hangsúlyozta: a világ lakosságának fele, az európaiak kétharmada városokban él, ezért is nagyon fontos, hogy a városi környezet egészségre gyakorolt hatásaival foglalkozzanak, és ezért is jelölte meg a WHO az idei világnap témájául az "Egészséges városokat" - írja a Független Hírügynökség.

Pusztai Zsófia a tájékoztatón elmondta: mi sem bizonyítja jobban a környezet egészségre gyakorolt hatását, mint az, hogy egy városon belül is mérhető különbségek vannak például a születéskor várható élettartam: Glasgowban például a legegészségtelenebb és legegészségesebb kerület között 28 év különbség van. Hozzátette: Budapesten is van olyan kerület, ahol átlagosan 10 évvel rövidebb ideig élnek az emberek, mint egy másikban.

A WHO magyar képviselője szerint a városokban nagyobb a veszélye a mozgáshiányos életmódnak, a közlekedési baleseteknek, a levegő szennyezettségnek a zajártalomnak. Éppen ezért a városokban sokkal jobban oda kellene figyelni például arra, hogy legyenek mozgásra alkalmas közösségi terek, zöld felületek, bicikliutak, a gépkocsiforgalmat kiváltó tömegközlekedés.

Pusztai Zsófia szerint hosszútávon az lenne a megoldás, hogy a városfejlesztési koncepciókba már eleve betervezzék az egészségfejlesztést is. Antonia de Blasio, az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségének főtitkára hozzátette: az ideális az lenne, ha minden önkormányzatnál valamennyi tervnél már elebve megnéznék a fejlesztés egészségre gyakorolt hatását, és ennek alapján döntenének.

A WHO 1988-ban hívta életre az Egészséges Városok mozgalmat, amelyhez Magyarország az elsők között csatlakozott. Jelenleg 23 magyar település vesz részt a mozgalomban, így például Pécs, Miskolc, Győr, Hódmezővásárhely.