Óriási a szakadék a gazdagok és a szegények között Magyarországon
Tovább nőtt 2023-ban az alsó és felső jövedelmi ötöd közötti különbség a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. Amíg a gazdagok éves bruttó átlagjövedelme 7 millió 240 ezer forintot tett ki, addig a szegények mindössze 1 millió 461 ezer forintot kerestek.
2023-ban nominális értékben nőtt a háztartások jövedelme. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 3 millió 625 ezer forint volt, ami 17,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben – derült ki a Portfolio által szemlézett KSH jelentésből. Eszerint az egy főre jutó éves nettó jövedelem – 13,3 százalékos bővülés mellett – 2 millió 545 ezer forintot tett ki. A növekedési ütem különbsége a jövedelmek összetételének változásával indokolható.
A jelentés szerint a 17,6 százalékos fogyasztói-árindex emelkedés mellett a reáljövedelem 3,6 százalékkal csökkent.
A háztartások bevételi forrása három fő kategóriába sorolható: munkavégzésből származó jövedelem, a társadalmi ellátások és az egyéb jövedelem. Ezek aránya az összjövedelmen belül fontos mutatója a háztartás jövedelmi helyzetének.
Kiderült, hogy az egy főre jutó éves bruttó munkajövedelem – 16,0 százalékos növekedés mellett – 2023-ban elérte a 2 millió 684 ezer forintot. Ennek 88,2 százaléka továbbra is munkaviszonyból származott, ami egy főre vetítve évi 2 millió 368 ezer forintot jelentett, 15,9 százalékkal meghaladva a 2022. évit.
Az összes társadalmi jövedelem egy főre vetítve – 18,7 százalékos növekedés mellett – évi 830 ezer forint volt.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. október 20., 15:37
Papp László, Debrecen polgármestere nem ért egyet a kormány Versenyképes Járások programjának jelenlegi formájával, ami elvonná a településektől az iparűzési adó növekményét. A fideszes polgármester szerint a gazdag városoknak támogatni kell a szegényebb települések fejlődését, de ennek van egy egészséges határa.
Külföld
2024. október 2., 14:10
Bill Gates szerint a gazdagoknak sokkal többet kellene megosztaniuk vagyonukból az emberiséggel.
Itthon
2024. augusztus 21., 15:28
Fogyasztás helyett valóban a megtakarítást választották a (gazdag) magyarok: rekord összeget spóroltak össze a második negyedévben. Az állampapír és a befektetési alap a kedvenc, de a készpénzállomány is csúcson van, külföldre pedig egyre több pénzt menekít a lakosság. Vagyis a kisebbik része.
Ennek 80,3 százalékát kitevő öregségi ellátások éves átlagos bővülése 19,6 százalék volt, egy főre vetített összegük évi 666 ezer forintot tett ki. A családdal, gyermekekkel kapcsolatos ellátások egy főre jutó éves összege – 9,7 százalékos növekedés mellett – 112 ezer forintot ért el.
Majdnem ötszörös a különbség a szegények és gazdagok között
A KSH jelentése kitért rá, hogy 2023-ban a legalsó és a legfelső jövedelmi ötöd (értsd szegények és gazdagok) átlagjövedelmének az országos átlaghoz viszonyított aránya nem változott. A legalsó jövedelmi ötödben az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 461 ezer forint volt, az országos átlag 40,3 százaléka, míg a legfelső ötödben 7 millió 240 ezer forintot tett ki, az országos átlag kétszeresét.
A két szélső ötöd egy főre jutó éves bruttó jövedelme közti különbség a megelőző évi 4,8-ról ötszörösére nőtt.
A Portfolio cikkében megjegyezte: minél szegényebb a háztartás, annál alacsonyabb a munkajövedelem részaránya és magasabb a szociális ellátásoké az összjövedelmen belül. 2023-ban a legszegényebb ötödbe tartozó háztartások körében a munkajövedelem részaránya 68,1 százalék, a társadalmi jövedelmeké 28,8 százalék, míg a leggazdagabb háztartások esetében 77,6 százalékot képviselt a munkajövedelem, a társadalmi jövedelem pedig 17,5 százalékot.
Az egyéb jövedelmek az 5. jövedelmi ötödben képviseltek számottevő összeget, egy főre vetítve éves szinten 354 ezer forintot, ami 1,8-szoros növekedés a 2022-es összeghez képest.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: itay-verchik / Pixabay)
